Csak májusban 300 iráni drónt indítottak ukrajnai célpontokra, vélhetően azért, hogy rákényszerítsék Kijevet arra, hogy a drágább elfogórakétáikat lövöldözzék el a hozzájuk képest filléres iráni pilóta nélküli gépekre.
Gyakorlatilag bármit képes érzékelni a levegőben az YLC-16 nevű eszköz, ami ráadásul távolról irányítható, és könnyen szét- és összeszerelhető is.
Az orosz légierő összesen 7 darab Berijev A-50-es típusú géppel rendelkezett.
265 kilométeres drónfolyosót alakítana ki brit városok felett az Altitude Angel nevű cég, mellyel a fuvarozó járműveket váltanák ki.
A drónok délkeleti és északi irányból támadták Ukrajnát.
Szerdán 19 szabálysértővel szemben jártak el a rendőrök, egy részüket a drónok segítségével szúrták ki.
A terület kormányzója szerint polgári áldozatai nincsenek a támadásnak.
Annyira hatékonyak, hogy mostanra az oroszok már csak az éjjeli órákban próbálkoznak dróntámadásokkal.
Irán most már hivatalosan is elismeri, hogy öngyilkos drónokat szállít az Ukrajnában hódító háborút viselő Oroszországnak, és kész arra is, hogy ballisztikus rakétákkal segítse Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Irán más fronton is aktivizálta magát: tovább romlott Teherán és Szaúd-Arábia viszonya, Rijádban attól tartanak, hogy a perzsa állam közvetlen katonai támadást tervez az ország ellen. Közben Iránban rendületlenül tart a demokráciát követelő ellenzékiek tüntetéssorozata és kevés az esély arra, hogy megállapodás szülessen az Iránt sújtó nemzetközi szankciók feloldásáról.
Drónokkal, kisegítő személyzettel, rakétákkal segíti Irán Oroszországot. Ezzel még távolabb kerül a Nyugattól, az orosz–iráni fegyverbarátság az ukrán fronttól a Közel-Keletig kihat.
Rekordgyorsasággal, mindössze három nap alatt döntöttek az uniós tagállamok követei a Teheránnal szembeni korlátozó intézkedésekről.
Hatodik adásához érkezett az MI 2041, A jövőben történt podcast, amiben ezúttal a technológia okozta problémákat (is) vizsgálják a beszélgetők. Az elhangzottak alapján Kína lassan olyanná válik, mint egy disztópia.
Teherán bírálta az Európai Uniót az iráni tüntetésekkel kapcsolatos brüsszeli álláspont miatt. Azzal fenyeget, hogy az esetleges uniós szankciókat megtorolja.
Elmélyülni látszik az orosz–iráni barátság, de számos gátja van, hogy stratégiai szövetséggé alakuljon. Az USA Izraellel és arab szövetségeseivel különleges drónflotta létrehozásába fogott.
A szankciók miatt Moszkva nem tudja beszerezni azokat az összetevőket, amikre szüksége lenne az új pilóta nélküli járművek építéséhez, vagy a régebbi, megsérült darabok javításához.
Már akkora a félelem az orosz katonai vezetésben az ukránok által használt HIMARS rakétavető-rendszerektől, hogy Irántól próbálnak venni amerikai típusokról lemásolt drónokat, hogy levadásszák őket.
A kínai kutatók által vízre bocsátott, mintegy 88 méteres hajószörny teljesen önműködő, ember nincs is a fedélzetén. Azt mondják, járőrözni fog.
Egy halálos dróncsapás miatt szigorítást vezet be az Egyesült Arab Emírségek minden vonatkozó repülésre, beleértve a hobbidrónozást is.
A mexikói drogkartellek már drónokat is használnak a más kartellek elleni támadásaik során.
Folyamatosan közeledik egymáshoz Törökország és Oroszország legnagyobb ellensége, Ukrajna és emiatt újabb feszültség keletkezhet Ankara és Moszkva között. Különösen az után, hogy egy török drónnal lőttek ki az ukrán katonák a Moszkva párti kelet-ukrajnai szakadárok egyik tüzérségi állását.
