Szokatlan zajt tapasztalhattak a budapesti belvárosban élők a hétvégén: a Hungaroring idei versenyhétvégéjén gyakorlatilag reggeltől estig helikopterek szelték át a pesti oldalt, a szolgáltatást 290 eurótól vehették igénybe azok, akik Mogyoródra igyekeztek. A helikoptertaxik miatt Karácsony Gergely főpolgármester is felháborodott, Facebook-posztjában arról írt, „amikor néhány ember kényelme érdekében egy egész városnak kell feladnia a hétvégi nyugalmát, az ellenkezik minden közösség írott és íratlan szabályaival".

A poszt alatt Déri Tibor IV. kerületi polgármester jelezte, hogy hasonló szolgáltatás eddig is volt, ami változott, az az útvonal: amíg eddig Újpesten keresztül lehetett eljutni helikopterrel a Forma-1-es futam helyszínére, most ennél délebbre. Így az észak-pestiek számára zajmentes lett a hétvége, a zuglóiak számára annál zajosabb.

Noha a városi helikoptertaxizás a budapestiek számára szokatlan, a szolgáltatás azonban – egy döntő technológiai változás miatt – közelebb lehet a felfutáshoz, mint hinnénk. Egy egészen új iparág bontakozik ki a szemünk láttára: megjelenik ugyanis a városi légi közlekedés, a teljesen elektromos, függőlegesen fel- és leszálló légi járművek elterjedésével.

Az elektromos technológia hozza el a nagy változást

Az elektromos technológiára épülő légi járművek célja nem az, hogy kiváltsa a városi közösségi közlekedést, a metrókat, villamosokat, de 5-6 ember gyors elszállítására alkalmasak lesznek, ami a mai taxikhoz, iránytaxikhoz vagy autómegosztó szolgáltatásokhoz lehet hasonló, amikor a 2030-as években megjelennek. Így inkább kiegészítik majd a meglévő földfelszíni és föld alatti közlekedési infrastruktúrát.

Természetesen már ma is vannak nagyvárosok – New York vagy Rio de Janeiro –, ahol elterjedt, hogy helikopterrel szállítják be a jól fizető utasokat például a repülőtérről a belvárosba, ebből pedig néhány vállalkozás igen jól profitál. Ez azonban jelenleg elsősorban ott fordul elő nagyobb számban, ahol problémát jelent a repülőtér és a városközpont közötti kapcsolat.

Az olyan elektromos hajtóművek megjelenése viszont, melyek lehetővé teszik a légi jármű függőleges fel- és leszállását, a városi légi közlekedés drámai fellendülését fogja okozni

– vetítette előre Dr. Balázs Gergely György, a Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatója, annak a fejlesztőközpontnak a vezetője, amely ilyen, a környezetet helyileg kevésbé szennyező repülőgép-hajtóműveket fejleszt.

Dr. Balázs Gergely György

Veres Viktor

A fejlődést segíti, hogy az új elektromos technológiának köszönhetően egyrészt jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek, azaz nyereségesebbé válnak az ilyen szolgáltatások, így pedig szélesebb körben, körülbelül a mai taxik árának megfelelő összegért bárki igénybe veheti majd ezeket a járműveket; másrészt a technológia csökkenti a környezetszennyezést, és lehetővé teszi a városi környezetbe beilleszthető függőleges fel- és leszállást, valamint a helikoptereknél sokkal csendesebb és biztonságosabb üzemelést.

Az utóbbi szempontoknak úgy felelnek meg, hogy ezekhez a többmotoros járművekhez lassú forgású légcsavar is fejleszthető, ezáltal sokkal kisebb zajt generálnak. Emellett nagyon fontos, hogy jelentősen növelhető a biztonság, mivel ezek a repülők hat vagy akár nyolc hajtóművel működnek, amelyek közül több meghibásodása esetén is biztonsággal lehozható a jármű. Különösen lényeges ez a városi környezetben történő használatuk esetén, hiszen a pilóta és az utasok védelme mellett itt fontos a lakosság védelme is.

A fejlesztőközpont vezetője úgy látja, hogy a Rolls-Royce számára is hatalmas üzleti lehetőségnek ígérkezik ez az új piac. A városi légi közlekedés 2030-ra néhány ezres járműdarabszámmal működhet, 2050-re azonban már 150 ezer működő járművet prognosztizálnak a szakértők, ami egy közel százmilliárd dolláros piacot feltételez. Különösen Ázsia és Csendes-óceán régióiban várható óriási fejlődés, itt 82 500 függőlegesen fel- és leszálló elektromos repülőgép üzemelhet 2050-re – az összes ilyen légi jármű több mint fele –, 36,9 milliárd dolláros becsült szolgáltatási bevétellel – ami a globális bevétel több mint 40 százalékát adhatja. Földrajzi elhelyezkedésük miatt Szingapúrból, Tokióból és Szöulból jöhet a legtöbb érdeklődő. Becslések szerint 2050-re Japánban 16 400 függőlegesen fel- és leszálló légi jármű üzemelhet, mintegy 14,3 milliárd dolláros árbevétellel, Dél-Korea 3,8 milliárd dollár, Szingapúr pedig 350 millió dollár kereskedelmi lehetőséggel rendelkezik az elkövetkezendő kevesebb mint három évtizedben.

Veres Viktor

Mik a legfőbb nehézségek?

Komoly korlátjai is vannak a légi járművek ilyen mértékű elterjedésének. Ha nem egy-két helikopter repdes majd felettünk, hanem valóban 150 ezret megközelítő elektromos repülőre lehet számítani 2050-re, akkor jelentős hiány keletkezhet mind pilótából, mind légiirányítóból, különösen, hogy már ma is többmilliós fizetésekért, lasszóval fogják a dolgozókat ezeken a területeken. (Éppen a napokban számoltunk be arról, hogy komoly fennakadásokat okozott, és több ezer légijáratot kellett törölni az Egyesült Államokban részben a légiirányítás kapacitáshiánya miatt a nyári utazási szezon első forgalmas hetében.)

Balázs Gergely György szerint a 2030-as években, amikor megjelennek az első elektromos városi légi járművek, feltehetően még pilóták fogják vezetni, 2050-re azonban pilóta nélküli, önvezető járművek veszik át a helyüket, a fejlesztések legalábbis ebbe az irányba mutatnak. Ez a változás várhatóan sokkal biztonságosabbá is teszi a rendszert.

A legtöbb sci-fi-ből az a kép rajzolódhat ki előttünk, hogy rengeteg légi jármű össze-vissza repül, de természetesen a repülés egy nagyon erősen szabályozott iparág – teszi hozzá a szakember –, ami ezekre a városi elektromos repülőkre is érvényes. Ez azt jelenti, hogy csak meghatározott útvonalakon, meghatározott magasságokon közlekedhetnek. A fejlesztés során a hatóságokkal való folyamatos együttműködés is zajlik, hiszen erre a fajta városi légi közlekedésre nincsenek még előre kidolgozott szabályok, azok a hatóságokkal való együttműködés során alakulnak ki.

A regionális légi közlekedésben is nagy átalakulást hozhat

Az 50–250 kilométer közötti regionális közlekedés számára is jól használható lesz az új légi technológia. Noha a városival ellentétben a regionális légi közlekedés nem új iparág, így is nagy átalakulás előtt áll. A Tecnam repülőgépgyártó például komoly bizniszt csinál a P2012-es repülőjével, amely egy kis hatótávolságú regionális közlekedésre képes kilencszemélyes gép. Norvégiában a legnagyobb légitársaság (Widerøe) fő tevékenysége ilyen regionális utakon alapszik. Ha pedig az elektromos és hibrid-elektromos hajtásnak köszönhetően jelentősen csökkennek az üzemeltetési költségek, úgy az iparág számára is új lehetőségek nyílnak.

MTI / Lakatos Péter

Az új technológia természetesen nem tud és nem is akar konkurenciát jelenteni a 300–400 kilométer per órás sebességre és egyszerre sok utas szállítására képes gyorsvasúttal. Olyan területeken viszont jól használható lesz, ahol nincs kiépült infrastruktúra: az észak-európai országok, például Norvégia távoli régióiban, skót szigeteken vagy Ázsia és Csendes-óceán több térségében, köztük a Himalájában, és sok más ritkán lakott területen, ahol földrajzi okok miatt nehéz a közúti vagy vasúti közlekedést kiépíteni. Ezeken a helyeken a teherszállításban is fontos szerepet játszhat.

A fejlesztők célja, hogy a felhasználástól függően lehessen választani, hogy belső égésű motor, elektromos vagy hibrid-elektromos meghajtás a legalkalmasabb és a leginkább költséghatékony az adott szolgáltatás számára.

Légimentésben is jól használható lesz

Az utóbbi hetekben többször hallottuk, hogy hatezer méter feletti magasságokban a helikopteres hegyimentők már nem tudnak dolgozni. Kevesen tudják azonban, hogy ennek az az oka, hogy a helikopterek motorjai nehezen bírják ilyen magasságban az oxigénszegény környezetet. Sokkal hatékonyabban működhetne tehát a hegyimentés, ha a helikoptereket fel lehetne váltani, hiszen az elektromos motorok működéséhez nem kell oxigén, a több propeller pedig könnyebben megbirkózik a ritkább levegővel, így akár a Csomolungmára is felrepülhetnének.

AFP / Prakash Mathema

Hazánkban elsősorban szintén a sürgősségi, vészhelyzeti mentés az a terület, ahol elsőként bevethető lehet az új technológia. A légimentést jelenleg helikopterekkel látjuk el, az elektromos repülőknek viszont várhatóan sokkal alacsonyabb lesz az üzemeltetési költsége – nem csupán az üzemanyagköltség, de a karbantartás is –, emellett jóval kisebb zajterheléssel működnek.

Az új iparág fejlesztésben nagyon magas a magyarországi hozzáadott érték

A Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Szingapúrban és Norvégiában jelenlévő Rolls-Royce Electrical üzleti terület részeként a Rolls-Royce Magyarország fejlesztési részlegén 120 fő dolgozik Budapesten. Fő fejlesztési területük a hibrid-elektromos hajtásrendszer fejlesztése, emellett egy turbógenerátoros rendszerhez a generátor fejlesztése zajlik itt. Németországban fejlesztik a turbinát, itt Magyarországon fejlesztik hozzá a generátort, ami együtt egy áramelőállító egységként tud szolgálni, például hibrid repülőkben. Vannak további komponensek, a többi között egy energiaelosztó berendezés, amelyet szintén itt fejlesztenek. E mérnöki csúcstechnológiás munkáknak a következő fejlesztési szintre emeléséhez idén három évre 1,7 milliárd forint állami támogatást is kapott a hazai részleg, aminek keretében további 20 új munkahely nyílik mérnökök számára.

Nyitóképünkön a Magyar Honvédség AS 350 B Écureuil helikoptere az augusztus 20-i légi parádé főpróbáján Budapesten, a Duna felett 2022. augusztus 15-én. Képünk illusztráció. Fotó: MTI / Illyés Tibor