Lassul az ipari termelés árainak száguldása, de még így is 20 százalék feletti
Az elmúlt másfél év legjobb adata a magyar ipar termelői áraiból, hogy most már csak 21,7 százalékos áremelkedést mért a KSH.
Az elmúlt másfél év legjobb adata a magyar ipar termelői áraiból, hogy most már csak 21,7 százalékos áremelkedést mért a KSH.
Semmi nem drágult jobban a tankönyvnél Magyarországon, még a vöröshagyma sem, ellenben a régi lakások biztosítása jó sokat vesztett az értékéből. Elkértük a több, mint 900 termékből álló listát, amelyből kiszámolták, hogyan jött ki a 25,2 százalékos infláció.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
A Bankmonitor számítása szerint 13 évbe is telhet 24 millió forint önerő megszerzése.
Kiemelkedően a magyarországi a legnagyobb infláció az egész Európai Unióban.
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
A csalódást keltő friss inflációs adat után már azt is pedzegetik, lehet, hogy még nem is jutottunk túl a drágulás csúcsán.
A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt.
Hiába csökkentek februárról márciusra az energiaárak, a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt az EU-rekorder magyar infláció. A boltok akciói pedig csak lassítják az áremelkedést: a KSH adatai szerint az élelmiszerek drágulása is alig lassul.
A növekvő élelmiszerárak miatt egyre jobban meg kell nézni azt, hogy mire költünk a boltokban, spórolhatunk például az egészségmegőrzésen, a vitaminokon és étrend-kiegészítőkön. Megnéztük, hogy tapasztaltak-e visszaesést a patikák és az áruházláncok.
Hiába hangoztatja a kormány azt, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóértéküket, valójában a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést – az e heti HVG részletesen levezeti, miként.
A Fitch szakértői szerint a kereslet emelkedését csak részben fedezi majd a magasabb észak- és dél-amerikai kitermelés, amely napi 1,7 millió hordó pluszmennyiséget adhat hozzá a globális kínálathoz.
A boltok nagy akciói egyelőre annyira jók, hogy a nem akciós termékek drágulása kevésbé látszik tőlük; az MNB belengette, hogy akár stagnálhat is idén a magyar gazdaság; különösebb eredmény nélkül vagyunk túl a március 31-i határidőn, amit a kormány maga vállalt az EU-pénzek feltételeinek teljesítésére. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A bundás kenyér után a hagymaleves az új luxusétel Magyarországon, és messze még a drágulás vége. De vajon véget ér jövő hónapban az árstop? És indokolt Orbán Viktor optimizmusa? Március végén újból bevásároltunk a vasárnapi ebédre, és mi jóval borúlátóbbak vagyunk, mint a miniszterelnök.
Lassul az ipari infláció, van is honnan lassulnia.
A vállalkozások tizedénél arra számítanak, hogy nem lesz nyereségük az idei első félévben. Az áremeléseknek sincs még vége.
Kikerült egy kormányrendelet-tervezet, amely szerint akár 50 százalékkal is emelhetik az építkezéseknél használt e-építési napló rendszerhasználati díját.
Az infláció és az élelmiszerek drágulása már lassulni kezdett, de még mindig olyan extrémen nagy, hogy a kormány nem engedi meg magának az árstopok kivezetését. A kormányinfón elhangzottak alapján valószínű, hogy még néhány hónapig maradnak a rögzített árak.
Nő a kereslet a gyümölcs iránt, a piacot már az import is nehezen tudja kiszolgálni.
Ugyan minimálisan csökkent az infláció Magyarországon, még mindig toronymagasan a mienk az EU legnagyobb drágulása. Öt ábrán mutatjuk a részleteket az Eurostat adataiból.