Az EU már elérte Orbán célját, egy számjegyű az infláció – a magyar drágulás a rekorder

9,9 százalékosra csökkent az Európai Unió inflációja februárban – tette közzé az Eurostat. Vagyis az EU-ban már most sikerült megvalósítani azt, amit Magyarországra Orbán Viktor az év végére ígért, lement az infláció egy számjegyűre. Persze ahogy arra a szakértők figyelmeztettek, ez a munka könnyebb része, az igazán kemény feladat az lesz, hogy innen levigyék valahova 3 százalék környékére.

Mi Magyarországon azért így is irigykedve figyelhetjük, ahogy sok más ország már azzal a problémával szembesül, hogyan csinálnak az épp 10 százalék alatti inflációjukból még kisebbet. A magyar drágulás egészen extrém más európai országokéhoz képest, november, december és január után ezúttal is EU-rekorder, ráadásul toronymagasan:

(Ha valamelyik ország fölé viszi az egeret vagy érintőképernyőn rákattint, láthatja az ottani számot.)

A magyar infláció az Eurostat adatai szerint a januári 26,2 százalékosról 25,8 százalékra csökkent (a KSH egy kicsit más módszertan szerint számol, náluk 25,7-ről 25,4-re ment le). Az EU második legnagyobbja a lett infláció, 20,1 százalékkal, majd a cseh 18,4 százalékos adat a harmadik.

Az EU 16 tagállama mostanra már elérte az egy számjegyű inflációt, a legalacsonyabbakat Luxemburgban (4,8), Belgiumban (5,4), és Spanyolországban (6,5) mérték.

Azok közül, ahol még 10 százalék fölötti a drágulás, januárról februárra a lengyel és a szlovák infláció nőtt, de jól látszik a visegrádi államok összehasonlításában, hogy Magyarország még így is egy egészen külön kategóriát képvisel, mint a környékünk bármelyik más országa.

Ha pedig a nagy nyugati országok számai mellé tesszük oda a magyar adatokat, jól látszik, mi igaz abból az állításból, hogy Európa tüdőn lőtte volna magát a szankciókkal.

Az EU egyik legnagyobb problémája az élelmiszerek drágulása. Ezt senki nem ússza meg – még a legszerencsésebb Cipruson is 9,1 százalékkal drágábbak az ételek, mint tavaly ilyenkor voltak, mindenhol máshol két számjegyű az áremelkedés, átlagosan pedig majdnem 20. A magyar adat így is elképesztően magas bárki máséhoz képest:

Az energiaárak emelkedésében – az Eurostat itt egyben számítja a háztartási energiát és a járműüzemanyagokat – a magyar drágulás épp nem fért be a három legnagyobb közé, ott a lettek ugrottak el úgy az egész EU-tól, ahogyan az ételeknél mi. Azonban a hatósági energiaáras Málta mellett öt olyan ország is van, ahol már nem egyszerűen lelassult az energiadrágulás, hanem olcsóbb is ez a termékkör, mint amilyen egy éve volt.