A haragot sokan olyan érzésnek tartják, amelyet jobb minél gyorsabban elnyomni. Pedig önmagában nem az a baj, hogy dühösek leszünk: sokkal inkább az számít, felismerjük-e, mi váltotta ki, és mit kezdünk vele. Dr. Knapek Éva klinikai szakpszichológussal arról beszélgettünk, mit jelezhet a harag, mi történik, ha rendszeresen háttérbe szorítjuk, és hogyan lehet úgy kifejezni, hogy ne romboljon bennünket vagy a kapcsolatainkat.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Pedig nekünk azt mondták, hogy számoljunk háromig, mielőtt cselekszünk.
Sokszor emlegetett mondás, hogy a harag rossz tanácsadó, ám amerikai kutatók most arra jutottak, hogy ez nem igaz, sőt. Vagy legalábbis vannak olyan helyzetek, amikor a harag igenis jól jöhet.
A kutyások gyakran érvelnek azzal a macskatartóknak, hogy azért választják társként inkább az ember legjobb barátját, mert a kutyák sokkal több érzelem kifejezésére képesek. Mostantól a macskásoknak van mivel visszavágniuk.
Európa-szerte mind több helyen nyílnak düh levezetésére szolgáló „rombolószobák”, és már Magyarországon is kipróbálhatjuk, milyen az, ha vascsövet veszünk a kezünkbe, és tárgyakat zúzunk szét teljesen legálisan. De vajon ez a megfelelő módja a feszültség kiadásának?
A sofőr azt nehezményezte, hogy a kerékpáros csapat nem egymás mögött tekert a keskeny úton.
A boldog gyerekkort meglehetősen sok tévhit övezi. Azt gondoljuk, nem férnek bele a negatív érzések, a szomorúság, a harag, nem férnek bele a könnyek. Ezzel azonban csak az elfojtást tanítjuk meg a gyermekünknek.
Akár alvásproblémák is állhatnak annak hátterében, ha nehezen kontrollálja valaki a dühét – erősítették meg tudományosan a régóta élő feltételezést amerikai kutatók.
A megoldás a személyiségünktől is függ.
Legalábbis egy sor afrikai országot találunk a legtöbbet panaszkodók, és egy sor latin-amerikait a legvidámabbak között az úgynevezett Gallup-felmérés szerint. Az is tanulságos, hogy 2006 óta, amióta a kutatást csinálják, a tavalyi évben mérték a legpesszimistább világlátást, az az előttit pedig tavalyelőtt.
A harag az a méreg, amit te iszol meg, és azt reméled, hogy a másik fog meghalni tőle. Érzelmeink gyakran elragadnak bennünket, pedig a legtöbb helyzetben jó lenne inkább hideg fejjel döntéseket hoznunk – a munkahelyi konfliktusok kiemelt helyen szerepelnek ezen a listán.
A dühnek transzformáló hatása van, forradalmakat indít el, nagy változásokhoz adja meg a szükséges lendületet, energiát. És szinte mindig egy asztalra csapó, szavát felemelő, fegyvert rántó férfit képzelünk el. Az ő dühük jogos. A női felháborodást azonban nehezen tűri a társadalom, irracionálisnak állítják be. Ezzel mindannyian elbukjuk a változáshoz szükséges energia felét. Ha van tehát bizalomra okot adó hozadéka ennek az évnek, akkor az a női düh megjelenése. A rabszolgatörvény ellen, az abortusztörvény ellen, a megaláztatás ellen.
A dühös hangokat gyorsabban felismeri az agy, mint a vidám vagy semleges intonációt, és hosszabb ideig figyeli. Egy új kutatás szerint a dühös hangok riadókészültségbe helyezik az agyat
Egy amerikai professzor kutatásából kiderül, hogy két nagyon egyszerű lépésben hogyan lehet megnyugodni a leginkább stresszes pillanatokban is.
Egy amerikai pszichológus gyorstalpalójával 5 egyszerű lépésben elsajátíthatjuk a harag hatékony kezelését.
Gyűlölet forródrótot létesítettek Németországban, amelyet bárki felhívhat, és kiabálhat, szitkozódhat a vonalban.
Az agy egyik ingerületátvivő anyaga, a szerotonin szintje befolyásolja azokat az agyterületeket is, amelyek a düh szabályozásáért felelősek - állapították meg brit kutatók.
Egyre elfogadottabb ténynek számít, hogy a pszichológiai tényezők jelentős szerepet játszanak az iszkémiás szívbetegségek kiváltásában és alakulásában.
