Minden eddiginél búsabbak, dühösebbek az emberek szerte a világon, jóval inkább tele vannak félelemmel, mint valaha - ez derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézetnek az érzelmek globális állapotáról készült éves felméréséből.
Mindhárom érzelem rekord szintre emelkedett 2018-ban. A "jó hír", hogy az emberek arról számoltak be, hogy kevésbé stresszes az életük, ami azt jelenti, hogy a világ így pontosan ugyanolyan siralmas, mint ahogy 2017-ben mérték, amikor szintén rekordot döntött a kiábrándultság szintje.
A 2006 óta folytatott világfelmérésében a Gallup több mint 140 országban mintegy 151 ezer embert kérdezett meg érzéseiről 2018-ban. Háborúk, politikai válságok és humanitárius szükséghelyzetek jellemezték az elmúlt évet világszerte a megkérdezettek szerint.
Az interjúk készítésekor 10-ből négy ember arról számolt be arról, hogy előző nap sokat aggodalmaskodott, egyharmaduk stresszes állapotra panaszkodott és tízből három sok fizikai fájdalomérzésről beszélt. A megkérdezettek egynegyede volt szomorú, 22 százaléka dühös.
A legnegatívabb érzelműek Csád lakói. A közép-afrikai országot súlyos recesszió sújtja 2014 óta, és folyamatosan csökken az emberek életszínvonala, 15 millió lakosa közül hatmillió él mélyszegénységben. A lakosok 72 százaléka mondta azt, hogy nehezen teremtette elő az élelmiszert az év bizonyos részében. A csádiak internethez való hozzáférését is letiltotta a kormány a tavalyi év nagy részére.
A 10 legnegatívabb érzelmű ország között csupa afrikait, illetve háborúval sújtottat találunk: Niger, Sierra Leone, Irak, Irán, Benin, Libéria, Guinea, a Palesztin Területek és Kongó került ezek közé.
Ami a pozitív érzelmeket illeti, globálisan 10-ből 7 ember számolt be örömről, érezte úgy, hogy kipihent, és mosolygott vagy nevetett a felmérés előtti napon. 87 százalékuk mondta azt, úgy érzi, hogy tisztelettel bánnak vele.
A legpozitívabb érzelmű országok között pedig sorra latin-amerikaiakat találunk: Paraguay a legpozitívabb, azt Panama követi, majd Guatemala, Mexikó, Salvador és Honduras következik, annak ellenére hogy ezekben az országokban nagy a szegénység és gyakoriak az erőszakcselekmények.
Bár nem mindig értékelhetik legjobbnak életüket a latin-amerikai emberek, de "a világon mindenki másnál többet nevetnek, mosolyognak és éreznek örömöt" a jelentés szerint. Magas boldogságmutatóik részben "tükrözik a térség kulturális tendenciáját arról, hogy az élet pozitív dolgaira kell összpontosítani".
Az ENSZ éves boldogságjelentésében általában a világ legboldogabb nemzetei a skandináv országok, ám a Gallup-felmérése az elégedettség mértékét Latin-Amerikában magasabb szintűnek találta.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.