Működik már magyar mesterséges intelligencia is a hazai orvoslásban, de a digitális megoldások közül időnként még az egyszerűbbek is lassan terjednek el.
Miközben a környező országokban már a közgyógyellátást is forradalmasítják a modern képalkotó berendezések, addig Magyarországon még mindig kiváltságosnak számít az, aki CT- vagy MR-felvétellel kaphat diagnózist – hangsúlyozza a magyar Humantech, amely a United Imaging Healthcare amerikai-kínai gyártó újdonságával lép a hazai piacra. A cég szerint a berendezések az orvoshiány tompításához ugyanúgy hozzájárulhatnak, mint a népbetegségek kiszűréséhez és a kedvezőtlen statisztikák visszaszorításához.
Az okosórák és a viselhető orvosi eszközök segítségével napi 24 órában nyomon követhetjük egészségügyi állapotunkat. Az új fejlesztések lehetővé teszik a véroxigénszinttel, pitvarfibrillációval kapcsolatos figyelmeztetéseket, sőt az automatikus gyógyszeradagolást is. Fontos azonban az eszközök és az általuk generált adatok maximális védelme, a műszerek mérési pontosságának növelése és az orvosok szkepticizmusának legyőzése – állapítja meg a Deloitte legfrissebb tanulmánya.
Magyarországon először szemészeti rendelésre foglalt időpontot a Pécsi Tudományegyetemen Bella, az Egyetem és a T-Systems által közösen kifejlesztett mesterséges intelligencia megoldása – közölte a technológiai vállalat. Bella a recepcióra érkező telefonokat kezelte, kikereste és lefoglalta a telefonálók számára a megfelelő időpontot vagy kérdés esetén a recepciós kollégához irányította a hívót. Az egyszerre több hívást fogadni képes Bellától az adminisztratív terhek jelentős csökkenését várja az intézmény.
Oscar Constanza egy neurológiai betegség miatt nem tud önállóan felállni és járni, ezért édesapja egy speciális szerkezetet épített neki.
Szívkamra és légcső rekonstrukciója, mellkas- és koponyakorrekció, nehezen elérhető helyen lévő tumorok eltávolítása: a 3D nyomtatás és tervezés fejlődésének és a mind orvostudományi, mind mérnöki affinitással rendelkező elhivatott szakembereknek köszönhetően egyre több műtét válik rövidebbé, költséghatékonyabbá és legfőképpen biztonságosabbá. Hogyan kerül a 3D technológia a műtőbe, és hogyan alakítja át ez már ma is a sebészeti rutint?
A Vodafone és az Ericsson által sikeresen demonstrált megoldásnak köszönhetően olyan alapvető sürgősségi szolgáltatások válnak elérhetővé, amelyek orvosi felhasználása akár életet menthet. A drónos kísérlet számos, az egész társadalom javát szolgáló technológia alapját adhatja a jövőben, amelynek – fejlesztői szerint – legnagyobb nyertese az egészségügyi, kereskedelmi és ipari szállítmányozás.
A Microsoft kutatói olyan eljárást fejlesztettek ki, amellyel az okostelefon kameráját használva, de az eddigiektől eltérően érintésmentesen lehet figyelni az emberi test néhány fontos funkcióját.
Egy magyar startup, az Entremo olyan karóraként hordható eszközt fejleszt, amely automatikusan méri a kórtermekben fekvő betegek életjeleit. A Covid–19-járvány idején különlegesen hasznos találmánynak esélye van arra, hogy díjat nyerjen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) innovációs pályázatán.
Az agyhullámokat monitorozó, viselhető elektroenkefalográfot (EEG) fejlesztettek ki izraeli kutatók, amelynek mért jeleit a mesterséges intelligencia elemzi, és szól, ha közeledik a baj.
Az emberi állóképességet, fizikai erőt és mobilitást javító önmozgó külső testvázakkal, azaz exoskeletonokkal végeznek kutatást a Pécsi Tudományegyetemen. A legújabb szerkezetekkel már napi 10 kilométert is meg lehet tenni sík terepen, sőt, némi gyakorlással a lépcsőzés sem jelent akadályt.
Európában a Huawei nyújtotta be 2017-ben a legtöbb új szabadalmat, ezzel a vállalat az első kínai cég lett, amely valaha az európai lista élén végzett.
Az amerikai fiúnak még 13 évesen jutott eszébe, hogy segítsen Alzheimer-kórban szenvedő nagyapján. Két év alatt megalkotott találmánya világszerte tízmilliók számára biztosíthat biztonságosabb életet, csak Magyarországon közel 200 ezren alzheimeresek.
