Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.
Amerikai kutatók olyan gyógyító folyamatokat tártak fel az emlősök fiziológiájában, amelyek megmutatják, hogyan működik a testünk a traumás sérülésekből való felépülés során, és reményt ad arra, hogy valamikor majd a jövőben akár az ember is újjáépítse elveszített csontvázszerkezetét, még ha nem is tökéletes eredménnyel.
Az idősebb generációk férfi tagjai ritkán beszéltek arról, ha valami megváltozott a testükben 50 felett. De ma már tudjuk, mennyire fontos az, hogy ne legyintsünk egyes tünetekre azzal, hogy „a korral jár”. Cikkünkben megnézzük, mi az, ami valóban csak az életkor velejárója – és mi az, amivel mégis foglalkozni kell?
A hosszú ülés és a rossz testtartás nem csak hátfájdalmat okoz, de hatással lehet az anyagcserére, a vérkeringésre, az energiaszintre és az alvásminőségre is. Erről az összetett hatásmechanizmusról beszélgettünk Dr. Pajk Melitta mozgásterapeutával és Ivanov Ivánnal a BioTechUSA-cégcsoport felsővezetőjével.
Az úgynevezett örök vegyi anyagok már a születés előtt bekerülhetnek a szervezetünkbe, és egy új kutatás szerint kapcsolatuk lehet a gyerekek későbbi bélrendszeri gyulladásával. De ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen betegséget okoznak.
Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan változnak a szervezet igényei a menopauza idején, milyen étrendi ajánlások segíthetnek a csontok védelmétől a testsúlykontrollon át a hőhullámok mérsékléséig, és elmondjuk, hogy miért nem elegendő egyedül az étrend megváltoztatása a tünetek kezeléséhez.
Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.
Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.
Kevés ételhez kapcsolódik ma annyi bűntudat, mint a kenyérhez: egyszerre félünk a szénhidráttól, a gluténtól, a hízástól és attól, hogy rosszul választunk. Pedig a szakértők szerint nem az a kérdés, ehetünk-e kenyeret, hanem hogy milyet választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra. Az új kenyér ünnepe alkalmából Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakértővel és Szabadfi Szabolcs mesterpékkel néztük meg, mit tud a kovász, mit nem tud az ősbúza, és hogyan lehet felismerni a valóban jó kenyeret.
Változókorban sokan tapasztalják, hogy ugyanazzal az életmóddal egyre nehezebb megőrizni a korábbi testsúlyt és energiaszintet. Ez az időszak jóval többről szól néhány pluszkilónál: a hormonális átalakulás az egész szervezetre hatással van, az anyagcserétől az izomtömegig, a csontsűrűségtől a szív- és érrendszer állapotáig. A szakemberek szerint ezért ilyenkor már nem elegendő diétázni vagy időnként sportolni. A cél az olyan fenntartható életmód kialakítása, ami csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és segíti a minél hosszabb, egészséges életet.
Kezelhetővé válik az időskori látásvesztés leggyakoribb formája, a száraz makuladegeneráció. Az újdonság egy speciális szemüveggel együtt lehetővé teszi, hogy – egyelőre fekete-fehérben – részben helyreálljon a betegek látása, például ismét olvashassanak.
Sokszor úgy beszélünk a folyadékfogyasztásról, mintha csak döntés kérdése lenne: tegyünk magunk mellé egy kulacsot, töltsünk le egy appot, és igyunk többet. A valóságban azonban még egy ilyen alapvető szükségletnél is beleszólnak a szokásaink, a stressz, a családi minták, a munkahelyi környezet, sőt az is, hogy a víz sokak számára egyszerűen nem elég vonzó inger. Szabó Adrienn dietetikussal néztük meg, mennyi folyadékra lehet szükségünk, mi számít bele, és mit lehet tenni, ha a jól ismert trükkök nem működnek.
A szexuális úton terjedő fertőzések többsége hosszú hónapokig, akár évekig is tünetmentesen zajlik a szervezetben, miközben az érintett tudtán kívül továbbadhatja a kórokozót a partnerének. A hazai bejelentési statisztikák szerint egyetlen év leforgása alatt négyezernél is több szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon, és a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifiliszdiagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, a chlamydiafertőzéseké pedig közel harmadával nőtt. Mivel a bejelentett esetszám kizárólag a felismert fertőzéseket takarja, a valós előfordulás ennél feltehetően jóval magasabb.
A férfit agyvérzés miatt vitték kórházba, ott derült ki, hogy egy óriási kő van a húgyhólyagjában.
Tablettával lassítanák a tudósok a kutyák öregedését. Bár a készítmény még nem kapott forgalmazási engedélyt, már fontos hatósági mérföldkövekig jutott. A tét túlmutat az állatgyógyászaton, mivel a kutyák egészségesebb öregedése az emberi élettartam-kutatás számára is fontos felismeréseket hozhat. A nagy ígéretek mögött azonban egyelőre még sok a bizonytalanság.
Egy friss dán kutatás szerint a gyerekkori túlsúly és elhízás összefügg azzal, hogy a nők később és kisebb valószínűséggel vállalnak gyermeket. De nem azért, mert a gyermekkorban fennálló túlsúly meddőséghez vezetne.
A most 51 éves egykori élsportoló mostani praktikái önmagukban nem számítanak újdonságnak, ritkaság azonban, hogy valaki évekig következetesen kitartson mellettük. Milyen gyakorlatokat végez? Hogyan tudja megőrizni az alvásminőségét? Milyen bőrápolási rutint követ? És mit iktat ki étrendjéből?
A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.
Magyarok százezrei görnyednek napról napra számítógépek előtt és teszik ki magukat elkerülhető betegségeknek. Sokszor csak akkor vesszük észre, hogy baj van, amikor már zsibbadni kezdenek a végtagjaink, vagy megfájdul a derekunk. Hosszú távon azonban ennél többről is szó lehet, a tartós, megszakítás nélküli ülés kedvezőtlen élettani változásokat indíthat el. Orvos és gyógytornász szakértővel beszéltük át, mi a teendő.
