Már középkorban megváltozhat, hogyan idézzük fel az emlékeinket – derül ki egy új kutatásból. Nem feltétlenül felejtünk el mindent, amit átéltünk, inkább az emlékek közötti kapcsolatok felidézése válhat pontatlanabbá.
A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.
A családi vállalkozásuk képviseletében edzett egyet az első szegedi EgészségFeszten.
Ma már néhány másodperc alatt választ találhatunk szinte bármilyen egészségügyi kérdésre. Mit érdemes enni, hogyan lehet jobban aludni, van-e értelme a probiotikumoknak, mit tudnak az új daganatkezelések, hogyan hat a stressz a szervezetre, és valóban lassítható-e az öregedés? A nehézséget egyre kevésbé az információ megtalálása jelenti. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen bizonyíték áll egy-egy állítás mögött. A november 19-i Human Talks egészségkonferencia éppen abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a tudományos állítások és bizonyítékok között.
A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?
Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?
A hólyaghurut ritkán jön jókor. Szabadság alatt, egy hosszú úton vagy egy sűrű munkanap közepén hirtelen. Ilyenkor semmi más nem számít, csak hogy hol a következő mosdó.
A gyógyszerekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mintha ugyanúgy hatnának mindenkire. Egy friss egérkísérlet azonban azt mutatta, hogy a nőstény és a hím agy eltérő módon térhet vissza a normális működéshez ketaminos érzéstelenítés után. Mivel ugyanezt a szert depresszió kezelésére is használják, a kutatók szerint érdemes lenne azt is jobban megérteni, vajon embereknél számít-e a nem a hatás szempontjából.
Átlagosan havi 9500 forintot költünk vitaminra, és a negyvenesek közül szednek vitaminokat a legtöbben. Hogy patikában, drogériában vagy online, az korosztálytól és lakóhelytől is függ. Az is kiderült, mi tartja vissza azokat, akik semmit sem szednek.
Az őskori étrend nem volt olyan egyoldalú, mint ahogy azt ma sokan elképzelik: a növényeknek is fontos szerepük volt benne. Csakhogy míg az állati csontok és a kőeszközök évezredeken át fennmaradhatnak, a növényi maradványok gyorsan lebomlanak, ezért is nehezebb rálelni a nyomaikra.
Amerikai kutatók olyan miniatűr implantátumot készítettek, amely a test vezetőképességét használja arra, hogy kommunikálni tudjon más implantátumokkal.
Az ipari forradalom hozta magával az egyhuzamban alvást, korábban két éjjeli alvás között számos fontos tevékenységet végeztek az emberek.
Nem múlik el a veszély az utolsó lángok eloltásával: a pusztító tűzvészek után még sokáig mérgező fémeknek lehetnek kitéve az emberek a felperzselt területek környékén.
Ha a fogyás a cél, hajlamosak vagyunk egyszerű képletként gondolni rá: minél többet mozgunk, annál több kalóriát égetünk el. De mi van akkor, ha a szervezetünk nem egészen így működik? Egy új kutatás szerint érdemes lehet újragondolni, hogyan beszélünk az edzés, az energiafelhasználás és a testsúly kapcsolatáról.
A sonkát kivonták a forgalomból, azt kérik a vásárlóktól, hogy ne egyenek belőle, inkább vigyék vissza az áruházba.
Sokkal többet tehetnénk az egészségünkért, ha tudatosan figyelnénk a szájunkban élő mikroorganizmusok egyensúlyára. A szeptemberi szájápolási hónap kapcsán nemcsak a szájmikrobiom viszonylag új kutatási területét mutatjuk be, hanem arról is beszélünk, hogyan akadályozhatjuk meg az itt élő kártékony baktériumok elszaporodását, és milyen fogápolási, táplálkozási módszerekkel segíthetjük a jótékony mikrobák megerősödését.
Finnországban kipróbálták, mi történik, ha beviszik az erdőt az óvodaudvarra, és hagyják a gyerekeket játszani. Jót tett az egészségüknek és a bőrüknek is a természetközeli élmény. Felnőtteknél is működött a hatás.
Japán kutatók szerint a futás nemcsak egy edzésforma, hanem az agyműködés szempontjából különös jelentőséggel bíró mozgási mód.
Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Egy országos tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők kezelésében egyre fontosabb a rákmegelőzés és a korai felismerés.
