Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.
Spanyol kutatók vizsgálata arra derített fényt, hogy a paradicsom nemcsak jó antioxidáns, de az agy működésének is nagyon jót tesz a fogyasztása.
A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.
A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.
A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Vilmos herceg támogatásával indult program az Egyesült Királyságban annak érdekében, hogy az öngyilkosság-megelőzés szerves része legyen a sport világának is.
Az öngyilkosság megelőzésének a világnapján a saját öngyilkossági kísérletéről írt egy Facebook-posztban.
Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.
A prosztatarák korai felismerésében régóta gond, hogy a PSA fontos, de nem tökéletes jelző: néha felesleges aggodalmat kelt, máskor nem ad elég egyértelmű választ. Egy új magyar vizeletteszt ezen a bizonytalanságon próbál javítani azzal, hogy tumoreredetű genetikai jelet keres. A kérdés már nem csak az, kimutatható-e a jel, hanem hogy a mindennapi betegellátásban kinek, mikor és mennyit segíthet.
Létezik ökölszabály-szerű ajánlás is arra, hogy meddig érdemes ugyanazzal az eszközzel sikálni a fogainkat, de jobban járunk, ha inkább a szemünket használjuk a csere idejének megállapításához.
Matt Damon öt hónap alatt készült fel Odüsszeusz szerepére: edzett, kardiózott, lemondott az alkoholról és a cukorról, de nem akart Thor-méretű húsheggyé válni. Hollywoodban viszont nem minden testátalakítás ilyen józan történet. Chris Hemsworth Marvel-fizikuma és Ralph Fiennes extrém szálkásítása is azt mutatja, hogy a látványos filmszereplői testekből lehet ugyan tanulni, de nem mindegy, melyik módszert próbáljuk átültetni a saját életünkbe.
A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.
Az őssejtkimerülés neve azt sugallja, hogy idővel elfogynak a test javítósejtjei, a biológia azonban ennél jóval furfangosabb. Egy hetvenéves ember csontvelőjében akár több, őssejtként azonosítható vérképző sejt lehet, mint egy fiatal felnőttében. A kérdés tehát nem pusztán az, hány őssejt marad, hanem az, hogy milyen minőségben végzik a feladatukat. Ha több van belőlük, miért beszélünk mégis kimerülésről?
Az aktív életmód egyik alapköve a megfelelő fehérjebevitel. Az életkor előrehaladtával a szervezet nagyobb odafigyelést igényel: az izmok megőrzése, az erőnlét fenntartása és a gyorsabb regeneráció érdekében fontos, hogy naponta elegendő, jó minőségű fehérjét fogyasszunk. Szerencsére ehhez a mozgás és a táplálkozás terén sincsenek bonyolult megoldások: edzőterem, de különleges étrend sem szükséges. Szakértőket kérdeztünk, mire érdemes figyelni.
A laborlelet könnyen hamis biztonságérzetet ad: ha nincs rajta csillag, megnyugszunk, ha alacsony a vas, már keressük is a pótlást. A vasanyagcsere viszont nem így működik. Dr. Várkonyi Judit hematológus szerint a ferritin fontos támpont, de önmagában nem dönt el mindent: a hemoglobin, az MCV, a transzferrin-szaturáció, a CRP és a tünetek együtt mutatják meg, valódi vashiányról, gyulladáshoz társuló zavarról vagy más problémáról van-e szó.
Sokáig természetesnek vettük, hogy a középkorú férfiakon látszik az idő: ritkul a hajuk, nő a hasuk, fáradtabbnak tűnnek. Ma viszont mintha más lenne a mérce. Beckham kockahasa és Bezos látványos átalakulása után az ötvenes-hatvanas férfitest is üzenetté vált: fegyelmet, státuszt, energiát és önkontrollt kell sugároznia. Csakhogy ami egészségmegőrzésnek indul, könnyen újabb megfelelési kényszerré válhat.
A második világháború utáni időszak meglepő lehetőséget teremtett arra, hogy egy kutatócsoport megvizsgálja, a csecsemőkori cukorfogyasztás hogyan befolyásolhatja az egészséget az emberek élete során.
A víz barnás-zöldes színűvé vált. Az egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan milyen anyag, milyen mennyiségben vagy koncentrációban került a medence vizébe, illetve annak légterébe.
A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.
A gyógyszert egy ritka és súlyos autoimmun betegség kezelésére alkalmazták felnőtteknél.
