#egészség


Nem akaratgyengeség, ha nem tudunk leállni az édességgel

Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.


A lecsó példája: ezért indul hátrányból a demencia elleni harcban, aki magyar konyhán nevelkedett

Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?


A mosoly mögött: a szájhigiénia a hosszú élet rejtett titka?

Sokan járunk edzeni, ügyelünk a tudatos táplálkozásra, vitaminokat szedünk, és figyelünk a mentális egyensúlyunkra. Van azonban egy terület a mindennapi egészségmegőrzésben, amire hajlamosak vagyunk pusztán esztétikai kérdésként gondolni, ez pedig nem más, mint a szájápolás. Pedig a szájüregünk nem különálló sziget! A fogak és az íny állapota szoros kapcsolatban áll a szervezetünk egészével – a szív- és érrendszertől kezdve az immunrendszerig. Körüljárjuk, miért alapvető a szájhigiénia a testi egészség szempontjából, eloszlatjuk a legkárosabb tévhiteket, és bemutatjuk, hogyan válhat a fogmosás mindennapos feladatból örömteli rutinná.






Schwab Richárd: Nemcsak az számít, mennyi kávét iszunk, hanem az is, mennyi koffein marad belőle a szervezetünkben

A gyulladásos bélbetegség diagnózisa után sokan a reggeli kávéról is lemondanak, mert attól tartanak, hogy a koffein ronthatja a tüneteiket. A legújabb kutatások azonban árnyalják a képet: a kávéfogyasztás és a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kapcsolatában olyan összefüggéseket találtak, amelyekre érdemes odafigyelni. Vajon valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Mennyi koffein számít mérsékelt mennyiségnek, és miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.


Magyarokra fejlesztett epigenetikai órán dolgozik egy kutatócsoport

Két egykorú ember szervezete nem feltétlenül ugyanabban az ütemben öregszik. A társadalmi-gazdasági helyzet az epigenetikai öregedés egyes mutatóival is összefügghet, ráadásul ezek közül néhány már gyermekkorban kimutathat – állapította meg egy átfogó tanulmány. Cikkünkben annak jártunk utána, mit mérnek valójában az epigenetikai órák, és mit jelenthet mindez magyar szemmel.







Akár két kilóval is többet mutathat a mérleg egy sós vacsora után – honnan tudhatjuk, hogy túl sok sót fogyasztunk?

A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.