Prevenciós céllal érdemes már fiatal korban elkezdeni a gyógyfürdőkúrát, hogy később ne a kialakult ízületi panaszokkal kelljen bajlódni. A reumatológus azt is elárulja, hogy mi mindenre jó a balneoterápia, mikor nem szabad a medencébe menni, és mit profitálhatnának a sportolók a gyógyvizes kúrából.
A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?
A tengerjáró hajón további 50 ember mutatja a gyomor- és bélrendszeri betegség tüneteit.
A megalakuló új kormány számára az egészségügy stratégiai kérdése az aktív korúak egészségének ügye. Nem egyszerűen azt javaslom, hogy hozzuk vissza a kötelező üzemorvosi vizsgálatokat. Ennél sokkal fontosabb kérdésről beszélünk: képesek vagyunk-e a foglalkozás-egészségügyet a dolgozó magyar polgár modern, preventív, adatvezérelt és elérhető belépési pontjává fejleszteni az ellátórendszerben. Lancz Róbert vendégcikke.
Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.
A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.
Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?
Szomorú tény, de egyre több pár küzd meddőséggel. Mivel a probléma nem csupán a nőket, hanem a férfiakat is érinti, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az erősebb nemnél létezik egy olyan kórkép, amely meddőséget okozhat, ha nem diagnosztizálják időben. Pedig banális dologról van szó, és a 21. században nem szabadna előfordulnia ilyesminek.
Nem mindegy persze, hogy mit nassolnak a krónikus emésztőrendszeri problémával élő emberek.
Sokan hiszik, hogy a hormonok felülírják a kalóriadeficitet, és ezért lehetetlen megszabadulni a plusz kilóktól, de vajon igaz ez? Miért nem sikerül a fogyás még diéta mellett sem? Cikksorozatunk 2. részében utánajárunk a leggyakoribb tévhiteknek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vércukor-ingadozás szerepének, és megmutatjuk, mi történik valójában a szervezetben.
Ahogy öregszik a Föld népessége, úgy nő a demenciás esetek száma. Úgy tűnhet, az ember kiszolgáltatott ennek a kórnak, azonban az utóbbi időben több kutatás is új megvilágításba helyezte a megelőzés lehetőségeit.
Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.
A 100 éves természettudós sosem szeretett életmódtanácsokat osztogatni, és következetesen állítja, hogy a hosszú élet elsősorban szerencse kérdése. De a természet közelségének, a mozgásnak és a rendkívüli kíváncsiságának is köze lehet ahhoz, hogy ennyi idősen is ilyen jó formában van.
Egy belga versenyen kapták el a sportolók a Campylobacter-fertőzést, többen kórházba kerültek.
Sok nő úgy vág bele újabb és újabb diétákba, hogy közben észre sem veszi: a teste már rég vészjeleket küld. Kimaradó ciklus, állandó fáradtság, alvásproblémák, szorongás az étkezés körül, romló teljesítmény – a túlzott kalóriamegvonás ára gyakran nem azonnal látszik. Miközben a longevity világában egyre népszerűbb a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt, a női hormonrendszer sokszor egészen másképp reagál az energiahiányra, mint azt a trendek sugallják. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Mindenkit fárasztanak ezek a kis csevegések, de talán mégsem annyira, mint azt sokan gondolják.
„Attól jobban érzem magam, hogy a hétvégén elmentem két napra wellnessezni, de ez csak addig tart, amíg hétfőn nem tol le a főnököm. A jóllétért dolgozni kell, és néha szenvedni is” – vallja Puczkó László közgazdász, wellnesskutató. A wellness szó tartalma folyton változik, most éppen az a fő trend, hogy a wellnesshelyszínek fokozatosan átalakulnak longevityklinikákká. Mire ügyeljünk a sok változás közepette? Kinek nem tesz jót a gyógyvízben üldögélés?
A részvétel a fontos, legalábbis erre jutottak amerikai kutatók.
A menopauzáról szóló podcastsorozatunk második epizódjában a változókor egyik leggyakoribb és potenciálian akár nagyon súlyos következményéről, a csontritkulásról beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, Dr. Schmidt Zsuzsanna reumatológus főorvossal és Bernáth Dóra női egészség- és testtudatosság-trénerrel.
A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.
