#egészség

A szerv, amely gyorsabban öregszik nálunk – és nem csak a termékenységünk múlhat rajta

A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


Sokat fáj a feje? És mennyit netezik?

Népbetegségnek számít a migrén és a tenziós fejfájás Magyarországon, amelyet a legtöbbször gyógyszerrel kezelnek. Ritkán kérdez rá az orvos a beteg képernyőidejére, pedig az újabb, köztük magyar kutatások szerint van összefüggés.



Bőrhibák, amiket nem szabad kozmetikai problémaként kezelni

Az esztétikai piac az elmúlt években látványosan átalakult. A páciensek ma már nem egyszerű kozmetikai kezeléseket keresnek, hanem természetes, gyors, látványos és mérhető eredményeket. Ez a változás nemcsak a vendégoldalon jelentkezik, hanem az üzleti oldalon is: egy praxis vagy kozmetikai központ sikerét egyre inkább az határozza meg, milyen technológiával és milyen szemlélettel közelít a bőrproblémákhoz. A bőrhibák kezelése ezért ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem diagnosztikai és technológiai döntések sorozata. A legfontosabb kérdés pedig nem az, hogy „mit kenjünk rá”, hanem az: mikor van szükség orvosesztétikai beavatkozásra, és mi határozza meg annak sikerét.


Mi lesz az életmódváltással, ha egy injekció is segíthet lefogyni?

A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.


Új korszak előtt áll a magyar gyógyszerészet – a Tomcsányi Gyógyszertári Csoport ügyvezetőjével beszélgettünk

A gyógyszerészek kompetenciájának bővítésével gyorsabb és hatékonyabb segítséget kaphatnának a betegek a Tomcsányi Gyógyszertári Csoport ügyvezetője szerint. Dr. Tomcsányi Krisztiánnal az egészségügyön belüli feladatmegosztás újragondolásáról, a működő nemzetközi példákról és a jövő év elején életbe lépő új szabályozásról beszélgettünk.


110 éves a nagypapa, csak harminc éve halott: hamis alapokra építették az egész longevitymozgalmat?

A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.




Kitiltották a diót és a mogyorót, csökkent a só, választható lett a menü – de tényleg egészségesebb lett az iskolai menza?

Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.


Nem a menopauzára kell felkészülni 40 évesen – hanem a következő húsz egészséges évre

Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.


Nem csak a genetika számít? Egy gombaölő szer bomlásterméke hormonzavart és korai pubertást okozhat a lányoknál

Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.


Egy lépéssel közelebb kerültünk az emberi végtagok újranövesztéséhez

Amerikai kutatók olyan gyógyító folyamatokat tártak fel az emlősök fiziológiájában, amelyek megmutatják, hogyan működik a testünk a traumás sérülésekből való felépülés során, és reményt ad arra, hogy valamikor majd a jövőben akár az ember is újjáépítse elveszített csontvázszerkezetét, még ha nem is tökéletes eredménnyel.


A hosszabb élet ára: hogyan változik a férfiak egészsége 50 felett?

Az idősebb generációk férfi tagjai ritkán beszéltek arról, ha valami megváltozott a testükben 50 felett. De ma már tudjuk, mennyire fontos az, hogy ne legyintsünk egyes tünetekre azzal, hogy „a korral jár”. Cikkünkben megnézzük, mi az, ami valóban csak az életkor velejárója – és mi az, amivel mégis foglalkozni kell?




Ezért nem mindegy, mit eszünk változókorban

Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan változnak a szervezet igényei a menopauza idején, milyen étrendi ajánlások segíthetnek a csontok védelmétől a testsúlykontrollon át a hőhullámok mérsékléséig, és elmondjuk, hogy miért nem elegendő egyedül az étrend megváltoztatása a tünetek kezeléséhez.


Új szintre lépett a bél-agy kapcsolat kutatása: a bélflóra a stresszt és a depressziót is befolyásolhatja

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.



Tényleg le kell mondani a kenyérről, ha egészségesebben akarunk étkezni?

Kevés ételhez kapcsolódik ma annyi bűntudat, mint a kenyérhez: egyszerre félünk a szénhidráttól, a gluténtól, a hízástól és attól, hogy rosszul választunk. Pedig a szakértők szerint nem az a kérdés, ehetünk-e kenyeret, hanem hogy milyet választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra. Az új kenyér ünnepe alkalmából Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakértővel és Szabadfi Szabolcs mesterpékkel néztük meg, mit tud a kovász, mit nem tud az ősbúza, és hogyan lehet felismerni a valóban jó kenyeret.