Többet árt, mint használ a cukormentes életmód?
A szervezet energiaforrásaként is szolgáló szénhidrát teljes kizárása az étrendből viszont komoly egészségügyi kockázattal járhat – hívja fel a figyelmet egy minapi kutatás.
#egészség
Vízben rejlik a longevity titka? Az úszás meglepő hatásai az ízületekre, a szívre és az agyra
Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.
Új kezelésekhez vihet közelebb az orrban talált illattérkép
Számos betegség jár szaglásvesztéssel, a tünettel a koronavírus-járvány óta a társadalom széles rétegei találkoztak, és van, aki azóta is szenved tőle. Új kezelések fejlesztéséhez vihet közelebb egy friss amerikai felfedezés.
Csontritkulással kezdett edzeni, 78 évesen már tizenhatszoros világbajnok
„Mit keres itt egy 66 éves ember?” – ez volt az első gondolat, ami végigfutott Kiss László fején, amikor először belépett egy mosonmagyaróvári edzőterembe. Attól tartott, hogy a kora miatt majd kinevetik, furcsán néznek rá, és nem találja a helyét a súlyzók között. Ma, tizenkét évvel később, 78 évesen már több mint száz verseny van mögötte, tizenhatszoros világbajnok, és története sokak számára bizonyítja, hogy a mozgásnak valóban nincs korhatára.
Megduplázódhat 2050-re az új rákos megbetegedések száma, lépéseket sürget a WHO
A WHO friss jelentése szerint 2050-re évente már mintegy 35 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálhatnak világszerte, miközben a rák ma is naponta több mint 26 ezer ember életét követeli. A legnagyobb probléma azonban nemcsak az esetszámok növekedése, hanem az, hogy a túlélés esélye továbbra is drámai mértékben függ attól, ki melyik országban él, hozzáfér-e szűréshez, diagnosztikához, gyógyszerekhez vagy sugárterápiához. A tudás nagy része már megvan a megelőzéshez és a korai felismeréshez – a kérdés az, sikerül-e igazságosabban eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Schóbert Norbert visszaszólt a tisztifőorvosnak: Családapa vagyok, aki küzd a szerelme életéért és a szakadék szélén belekapaszkodik minden fűszálba
Oroszi Beatrix nemrégiben nyomatékosan felhívta az online tartalomkészítők figyelmét, hogy egészségügyi témákban különös felelősséggel járjanak el, és megalapozatlan állításokkal ne keltsenek hamis reményeket a betegekben.
Mikor lehet visszafordítani a fogszuvasodást, és mitől függ, mennyit fúr a fogorvos?
Sokkal jobb esélyei vannak a fogak megmentésének, mint néhány évtizede – feltéve, hogy a páciens hajlandó többet tenni a szájhigiénia érdekében.
Miért jönnek fel könnyebben a kilók menopauza alatt? A koplalás csak ronthat a helyzeten
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Ágyi poloskákat találtak a veszprémi kórház szülészetén
Az irtásuk folyik, a kórházi ellátás zavartalan az intézet szerint.
Minden rendben a véreredménnyel? Nem olyan biztos...
Általában megnyugszunk, amikor a rutin vérvizsgálat eredménye rendben van és sehol sem jelez eltérést. De van egy fontos érték, amit gyakran nem néznek – pedig már korán jelezheti a vashiányt. A ferritinszint segíthet időben felismerni azt, amit a hagyományos vérkép még nem mutat.
Kiakadt a tiszti főorvos Schobert Norbert féreghajtós rákterápiáján
Az országos tiszti főorvos szerint az állatgyógyászati készítmények emberi alkalmazása súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat – olvasható a közleményben.
Franciaország hamarosan legalizálja az asszisztált öngyilkosságot
Az egyre több európai országban megjelenő életvégi döntéshez való jog Emmanuel Macron régi ígérete.
Azbesztszennyezés: segítettek az ideiglenes intézkedések Szombathelyen, de még nem sikerült megoldani a helyzetet
Nemény András, a város polgármestere jelezte: minden továbbihoz a kormány döntése szükséges.
Kösz, jól: „Nagyon sok mítosz kering a koleszterinről” – hogyan és mikortól csökkentsük, hogy tovább éljünk?
Mikor kezdjünk el őrködni a szív és az érrendszer egészsége fölött? Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, és milyen laborértékekre figyeljünk? Mennyiben befolyásolhatjuk életmóddal a következményeket, ha a családi anamnézis alapján magas a kardiovaszkuláris kockázatunk? Visszafordítható-e a plakk-képződés az erekben? Sári Gyöngyvér kardiológussal beszélgettünk.
Pár gramm van belőle a szervezetünkben, mégis nehéz pótolni
Fáradtság, gyengeség, koncentrációs nehézségek – sokan ismerik ezeket a tüneteket, mégsem gondolnak vashiányra, amely sokszor szinte észrevétlenül alakul ki. A megoldás kézenfekvőnek tűnik, mégis gyakran rosszul csináljuk. Mutatjuk, hol bukik el a vaspótlás és mit érdemes tenni az igazi eredmény érdekében.
Nem csodaszer, de támogathatja az egészséges öregedést: ezért fogyasszunk polifenolokat
Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül a polifenolok támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.
Savlekötő vagy savcsökkentő? Nem mindegy, mivel kezeljük a refluxot
A reflux sokak életét keseríti meg, de nem minden gyomorégés jelent refluxbetegséget, és nem mindegy az sem, mivel próbáljuk enyhíteni a panaszokat. A savlekötők gyorsan semlegesítik a már termelődött gyomorsavat, a savcsökkentők viszont a savtermelést fogják vissza – hosszabb távon pedig mindkét iránynak lehetnek kellemetlen következményei. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel arról beszélgettünk, mikor segíthet az életmódváltás, meddig érdemes öngyógyszerelni, és miért nem jó ötlet tartósan szódabikarbónával kezelni a savas panaszokat.
Milliókat érint a gyógyíthatatlan autoimmun kór, egy úttörő terápia először ért el remissziót a betegeknél
A brit állami egészségügyben először vetettek be genetikailag módosított T-sejteket a hibásan működő B-sejtek ellen. Íme az eredmény.
„Régen is meleg volt, mégis túléltük” – miért kell újratanulnunk a nyár, a hőség és a napozás szabályait?
Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.
Izgalmas lehetőséget villant fel, ami a 80 éves alzheimeres nővel történt
Egyetlen esettanulmány ritkán elég ahhoz, hogy komoly következtetéseket vonjunk le egy betegség kezeléséről. Néha azonban történik valami, ami mégis megállítja a kutatókat: nem azért, mert választ ad, hanem mert új kérdést tesz fel. Egy 80 éves, Alzheimer-kórral élő nő esete most éppen ilyen – és a pszilocibin lehetséges idegrendszeri hatásairól indíthat el újabb vizsgálatokat.