Az orvosi rendelő ajtaja előtt ma már gyakran egy chatbot „fogadja” a pácienst. Egyre többen írják be a tüneteiket a mesterséges intelligenciának, mielőtt orvoshoz mennének – vagy éppen azért, mert nem jutnak el hozzá azonnal. De vajon egy új egészségügyi segítőt kaptunk, vagy egy kockázatos tanácsadót? Egy friss magyar kutatás szerint a válasz már most is sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk.
Az orvostudomány manapság egyre inkább úgy tekint a női ciklusra, mint egy vitális mutatóra (a pulzus, légzés, vérnyomás és testhőmérséklet mellett). Ha a ciklusod hirtelen megváltozik, kimarad vagy szokatlanul fájdalmassá válik, az az első jele lehet a stressznek, pajzsmirigyproblémának vagy más hormonális változásnak, de az orvosod is hálás lesz azért, ha pontos adatokkal érkezel hozzá a vizsgálatra.
Egy fogyókúrás szert gyártó cég klinikai vizsgálatait ismertette nemrég a New York Times. Ennek fő érdekessége az volt, hogy a résztvevők egy része nem azért lépett ki a kísérletből, mert nem fogyott, hanem éppen azért, mert szerinte túl sokat fogyott.
Új rovat indul a Pulzuson: Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember a longevity szempontjából is meghatározó táplálkozási trendeket elemzi. Elsőként az időszakos böjtöt – ami sokak szerint csodaszer, azonban mégsem ajánlott mindenkinek. Arra is kitér, hogy bár nagyon elterjedt mostanában a reggeli elhagyása, ez a trend pont ellentmond az egészséges cirkadiánműködésnek.
Egy két éven keresztül zajló vizsgálat során azt mérték a tudósok, hogyan változik az emberek agyának szerkezete és egészsége, ha intenzív, közepes vagy minimális mozgást végeznek.
A mozgékonyság megőrzésére, a helyes táplálkozásra és a bőséges folyadékbevitelre is figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy az izmaink idő előtt sorvadni kezdjenek. De miért kell másként edzeni 40 fölött, mint korábban? Milyen gyakorlatokkal kerülhetjük el, hogy idősként kiszolgáltatottá váljunk? És mit tegyenek a nők másképp, mint a férfiak?
A hosszú, egészséges élet nem egyetlen döntésen vagy szokáson múlik, hanem azon, hogy ezek hogyan állnak össze működő rendszerré. A sorozat záró részében visszalépünk egyet, és megnézzük, hogyan kapcsolódik össze az edzés, az étkezés, az alvás, a mentális és szociális egészség, a gyógyszerek és táplálékkiegészítők, végül a biomarkerek világa egyetlen, fenntartható keretté — olyanná, amely nem csak működik, hanem éveken át működtethető is.
Kutatók szerint nemcsak mentális egészségügyi következményei lehetnek annak, ha valakit a korai éveiben elhanyagoltak vagy bántottak.
Magyarországon több mint egymillió vesebeteg él, a veseelégtelenséget pedig a vezető halálokok között tartja számon a statisztika. Milyen életmóddal segítünk rá arra, hogy felmondja ez a méregtelenítő szervünk a szolgálatot, és miért baj, ha a sótartó a főszereplő az étkezőasztalunkon? Dr. Csáti Gézával jártuk körbe a vesebajokat.
Egyre inkább bizonyított, hogy a magány jelentős egészségügyi kockázati tényező, kutatások szerint hatása akár a dohányzáséval is összemérhető. De mit jelent valójában magányosnak lenni, mi zajlik le a szervezetünkben, ha egy alapvető szükségletünk nincs kielégítve? És mit tehetünk egyénként és társadalomként, hogy visszafordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat?
Az állóképességi sportok világában hajlamosak vagyunk mindent mérni és optimalizálni: tempó, pulzus, kilométer, edzésterhelés. Manapság már nem kell olimpikonnak lenni ahhoz, hogy pontosan tudjuk mérni az edzéseink hatékonyságát és eredményességét. Van azonban egy terület, amely rendre háttérbe szorul, pedig legalább ennyire meghatározza a teljesítményt, sőt a legújabb kutatások szerint a sérülések kockázatát is, ez pedig az alvás.
Működő máj nélkül nincs élet. A májcirrózis témája nehéz, de annál fontosabb, hisz Magyarországon a KSH statisztikája is az egyik leggyakoribb halálozási okok között a májbetegségeket tartja számon. Dr. Csáti Géza, aki háziorvosként is praktizál, de az intenzívesként szerzett tapasztalat miatt látja a betegség elejét és a kegyetlen végét. Nincs jó híre a minimális fogyasztható alkohol elfogadható dózisáról és felhívja a figyelmet a krónikus gyógyszerfogyasztás veszélyeire.
A sztrókon átesett betegek túlnyomó többségénél alvási apnoét is találnak, már csak ezért is érdemes kivizsgáltatniuk magukat a horkoló, éjjel gyakran felébredőknek. Létezik már egy gyógyszer is, amit ajánlanak az apnoés és elhízott betegeknek, de van egy nagy hátránya: borzalmasan drága.
Sokan esküsznek az orvosi kannabisz általánosan jótékony hatásaira. Magyarországon jelenleg csak rendkívül korlátozottan használható gyógyításra a marihuána, miközben a világ több mint 40 országában már legális orvosi célokra ez a szer.
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Sok egyéb mellett a fájdalom időtartama is különbözik a férfiaknál és a nőknél, és ebben az esetben utóbbiak vannak hátrányban: általában tovább tart náluk a fájdalom, és gyakrabban válik krónikussá. Ez a megfigyelés nem újkeletű, azonban sokáig pszichológiai, érzelmi vagy társadalmi tényezőkkel indokolták a különbséget.
A húsvéti menü sokak számára egyet jelent a sonkával, a majonézes salátákkal és az édességekkel, pedig ezek könnyen túlterhelhetik a szervezetet. A túlzásba vitt ünnepi étkezés puffadást, fáradtságot és emésztési problémákat is okozhat, még akkor is, ha csak néhány napig tart. Vajon tényleg le kell mondani a klasszikus húsvéti ételekről az egészségesebb életmód érdekében, vagy létezik egy jobb egyensúly? Dietetikussal beszélgettünk arról, hogyan lehet a húsvéti asztal egyszerre hagyományos és egészségesebb.
Dr. Csáti Géza neurológus 27 éve foglalkozik agyi elváltozásokkal, és a legsúlyosabb esetével, a sztrókkal, ami Magyarországon a vezető halálok egyike. Beszélgettünk tünetekről, tévhitekről, arról a bizonyos halálos négyesről, ami rossz vért, így rossz agyat eredményez. A sztrók súlyos esetben olyan bénulásokhoz vezethet, amik miatt a túlélő beteg is életképtelenné válik betegápolók, 0-24 órában rendelkezésre álló segítők nélkül. Statisztikailag nagyszámú esetben nem is a súlyos sztrók közvetlenül, hanem a magatehetetlenség okozza a kínzó, elhúzódó testi-lelki haláltusát.
A sportteljesítményről a legtöbben még mindig az izmok és az edzés intenzitása alapján gondolkodnak, pedig a legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom legalább ennyire fontos tényező lehet. A bélbaktériumok összetétele ugyanis az energiafelhasználásra, a regenerációra és akár a teljesítményre is hatással van. Egy friss vizsgálat arra jutott, hogy a sport és a sportolói étrend együtt formálja a mikrobiomot, nem mindig előnyös irányba.
Az edzésről, az étkezésről, az alvásról és a mentális egészségről szóló részekben végig ugyanarra jutottunk: a hosszú, egészséges élet nem megérzés, hanem folyamatos visszajelzés kérdése. Nem azért edzünk, eszünk vagy alszunk jobban, mert épp olyan kedvünk van, hanem mert látjuk, mi működik és adott esetben, mi nem. Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, amelyek láthatóvá és értelmezhetővé teszik a szervezet jelzéseit, hogy ne csak sejtsük, hanem értsük is, merre tartunk.
