Összefüggést találtak a szavazáson való részvétel és a hosszabb élet között
A részvétel a fontos, legalábbis erre jutottak amerikai kutatók.
#egészség
Kösz, jól: Így védd a csontjaidat menopauza után
A menopauzáról szóló podcastsorozatunk második epizódjában a változókor egyik leggyakoribb és potenciálian akár nagyon súlyos következményéről, a csontritkulásról beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, Dr. Schmidt Zsuzsanna reumatológus főorvossal és Bernáth Dóra női egészség- és testtudatosság-trénerrel.
A boldogság a gyomorban kezdődik? – A bél–agy tengely meglepő hatása a mentális egészségre
A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.
Nincs kedve edzeni? Akkor önnek való ez a mozgásforma
Ken Nosaka sporttudós szerint méltatlanul kevés szó esik az excentrikus gyakorlatokról, pedig óriási segítséget jelenthetnek az egészséges életmód eléréséhez.
Tényleg új szintre emeli a sportteljesítményt a lézeres szemműtét, vagy csak drága illúzió?
Szemüvegben futni, kontaktlencsével edzeni, hunyorogva kerékpározni – sokak számára ez a sporttal együtt járó kompromisszum. A lézeres szemműtét ma már elérhető megoldás a rövidlátás, távollátás és cilinder korrekciójára, mégis sok tévhit és bizonytalanság övezi. Valóban megváltoztatja a teljesítményt és a mindennapi életminőséget, vagy inkább csak kényelmi kérdésről van szó? Dr. Árvay Anita szemész szakorvossal beszélgettünk arról, mit jelent a gyakorlatban a lézeres szemműtét a sportban és a hétköznapokban.
Amiről mindenki álmodik: egyre népszerűbb az alvásturizmus
Mindenkinek volt már olyan utazása, ahonnan kialvatlanabbul tért haza, mint ahogy elindult. De mi lehet erre a megoldás? Egyre többen jönnek rá, hogy a valódi luxus ma már nem a programok számában mérhető, hanem abban, mennyire tudjuk magunkat kipihenni az utazás alatt: ebből az igényből született meg az alvásturizmus.
Nem csak az időskor betegsége: a D-vitamin hiánya évtizedekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt
Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?
A test rejtett hálózata, ami befolyásolja a fájdalmat és a mozgást - ez a fascia, amit ideje megismerni
Lehet, hogy a csípőfájdalom, a merev derék vagy a „beragadt” nyak mögött nem az izmok állnak, hanem valami egészen más. Egy teljes testet behálózó kötőszövet, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és ha dehidratálttá vagy rugalmatlanná válik, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okozhat. Ez a fascia, amelynek állapota meghatározza, mennyire érezzük magunkat könnyednek vagy épp kötöttnek a mindennapokban. De mi is pontosan a fascia, és hogyan tarthatjuk egészségesen hosszú távon, hogy elkerüljük a fájdalmat?
Este 6 után ne együnk, reggel viszont mindenképp? – szakértő tanácsok és tévhitek az étkezések időzítéséről
Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.
Öregedés számokban: mennyit érnek a biológiai életkort mérő tesztek?
Az otthon elvégezhető, biológiai életkort mérő tesztek piaca látványosan bővül, miközben a mögöttük álló tudomány még nem teljesen kiforrott. Valóban megmutathatják ezek a vizsgálatok, hogy „valójában” hány éves a szervezetünk? A robbanásszerűen növekvő longevity iparágban egyre többen keresik a választ: lassítható-e az öregedés, vagy csak egy újabb jól hangzó számot kapunk? Összegyűjtöttük, mit tud ma a tudomány a biológiai életkorról, és mire érdemes figyelni, mielőtt tesztet vásárolunk.
Egy szorítás, ami mindent elárul: tényleg a fogáserő jósolja meg, meddig élünk?
A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.
Hogyan találjuk meg az élet értelmét, ha munkaidőben felfüggesztjük az emberi létezést?
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
9 egyszerű étkezési tipp, ami éveket adhat az életedhez
Amit nap mint nap megeszünk, közvetlen hatással van a szívünk állapotára – az amerikai kardiológusok nemrég frissítették táplálkozási ajánlásaikat.
Milyen állapotban érkezünk meg az utolsó évtizedünkbe? – Peter Attia szerint ez a longevity lényege
Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.
Több mint hormonális változás: ezért nő meg ugrásszerűen az emlőrák kockázata menopauza után
Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.
A rejtett folyamat, ami az öregedés tempóját is befolyásolja – hogyan vegyük rá sejtjeinket a folyamatos megújulásra?
Az autofágia szó első hallásra talán ijesztő, jelentése „önfalás” – valójában azonban nem önpusztítás, hanem szervezett „köztisztaság”, az egészséges öregedés egyik kulcsfontosságú folyamata. Juhász Gábor sejtbiológus, genetikus magyarázta el, mi zajlik ilyenkor a testünkben, hogyan változik ez a korral, és milyen életmóddal segíthetjük elő, hogy setjeink öntisztító rendszere a lehető legtovább jól működjön.
A koffeines vagy a koffeinmentes kávé a hasznosabb? Kiderült végre az igazság
Ír kutatók egy speciális vizsgálattal igyekeztek megválaszolni, a kávénak a koffein miatt van-e jótékony hatása a szervezetre.
Miért olyan hatékony a tánc a depressziós tünetek enyhítésében?
A táncot az öröm és önkifejezés formájaként ismerjük, de a kutatások szerint ennél többre is képes lehet. Azon túl, hogy a kognitív öregedés ellen dolgozik, most kiderült, a depresszióval járó tünetek ellen is ígéretesen hatékonynak bizonyul.
Alkoholmentességet követel az agyunk, mert már kis mennyiségű ital is pusztíthatja
Ezúttal a Stanford Egyetem kutatói vizsgálták, milyen hatással lehet az alkoholfogyasztás az agyra, az eredmény pedig igen beszédes.
Kalóriadeficit, kortizol, stressz és hormonok – mi dönt valójában a fogyásról?
Miért nem fogynak le sokan még tudatos étrend és rendszeres mozgás mellett sem? A közbeszédben egyre gyakrabban jelenik meg magyarázatként a kortizol, a stressz és a hormonok szerepe, miközben a kalóriadeficit kérdése háttérbe szorul. De vajon valóban közrejátszanak ezek a tényezők a testsúly alakulásában, vagy inkább félreértelmezett, leegyszerűsített magyarázatokról van szó? Pangl-Szarka Dorottya dietetikussal beszélgettünk a legelterjedtebb fogyókúrás tévhitekről és arról, mit tart a tudomány a fogyás valódi mechanizmusairól.