Heteken át kínozza az embereket a parazitafertőzés, amely az Egyesült Államokban terjed
Egyelőre nem sikerült biztosan azonosítani, mi volt a megbetegedések okozója.
Egyelőre nem sikerült biztosan azonosítani, mi volt a megbetegedések okozója.
HVG
Miért olyan nehéz néha megállni, hogy ne együk meg rögtön azt, amit megkívánunk? Egy új kutatás szerint erre a jelenségre még az is hatással lehet, milyen levegőt lélegeztünk be csecsemőként.
Két, már meglévő módszert kombinált egy nemzetközi kutatócsoport. Így jobban megérthető, hogy miként kommunikálnak az agysejtek és az agyterületek egymással az állatokban, ami új lehetőségeket alapozhat meg az emberi agy betegségeinek és problémáinak a kezelésében.
HVG
Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó nemrég hozta nyilvánosságra, hogy follikuláris pajzsmirigyrákkal kezelték, és történetével a korai kivizsgálás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet. Ez a daganattípus sokáig teljesen panaszmentes maradhat, gyakran csak egy fájdalmatlan nyaki csomó, ultrahangos lelet vagy később jelentkező nyelési panasz tereli rá a figyelmet. Borbély Katalin nukleárismedicina-professzorral és Takácsi-Nagy Zoltán onkológus-sugárterápiás főorvos segítségével megválaszoljuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, például hogy miért nehéz néha megkülönböztetni a jó- és rosszindulatú pajzsmirigygöböket, hogyan kezelhető a betegség, és miért lehet korai stádiumban nagyon jó a gyógyulás esélye.
30 éves korunk után minden évtizedben akár 8%-nyi izomtömeget veszíthetünk, ha nem teszünk ellene – és ez a folyamat 60 felett tovább gyorsul. Az izomvesztés nem csupán esztétikai kérdés: attól függ, meddig maradunk önállóak, mennyire vagyunk stabilak a lábunkon, és mekkora eséllyel sérülünk meg egy hétköznapi eleséskor. A jó hír, hogy a súlyzós edzés nem a fiatalok kiváltsága, hanem bármely életkorban elkezdhető, tudományosan igazolt eszköz a leépülés ellen. Robotka Patrik személyi edző elárulja, mi történik a testünkben, ha 50, 60 vagy akár 70 évesen kezdünk el izmot építeni – és miért sosem késő elkezdeni.
A céklalé nem varázsital, de úgy tűnik, mégsem véletlenül isszák olyan sokan futó- vagy biciklis versenyek előtt.
Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.
Sokan azt hiszik, 50 felett már a séta és a nyújtás a legtöbb, amit tehetnek a testükért – pedig a súlyzós edzés pont ebben az életszakaszban válik igazán nélkülözhetetlenné. A rendszeres erősítés nemcsak az izmokat védi, hanem közvetlenül befolyásolja, mennyire maradunk stabilak, energikusak és önállóak évtizedekkel később is. Robotka Patrik humánkineziológus és Németh Olga okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus konkrét, azonnal alkalmazható tanácsokkal segít eligazodni: mennyit, mit és hogyan érdemes mozogni, mit együnk hozzá, és mire figyeljünk a pihenés terén. A recept talán meglepően egyszerű – csak el kell kezdeni.
A hormézisről többnyire a böjt, a szauna, a hidegterhelés vagy az edzés kapcsán beszélünk, pedig a jól adagolt jó stressz a tányérunkon is érvényesülhet. A brokkoliban, a chiliben, a kávéban, a teában, a bogyós gyümölcsökben vagy az olívaolajban található növényi vegyületek nem egyszerűen tápanyagok: kis mennyiségben olyan jelzéseket adhatnak a szervezetnek, amelyek alkalmazkodásra késztetik a sejteket.
Kevesen gondolják végig, hogy a csontjaink erejét jórészt már gyerekkorban megalapozzuk: a maximális csontsűrűséget 25-30 éves korunkra érjük el, utána már csak megőrizni tudjuk, amink van. Ez azt jelenti, hogy amit a mozgás és a testmozgás terén 10-14 éves korunkban elmulasztunk, azt később nehezebb bepótolni – az önállóságunk, a stabil járásunk és az időskori törések kockázata is jórészt ekkor dől el. A jó hír, hogy a folyamat bármely életkorban befolyásolható. Hogyan véd az erősítő edzés a csontritkulástól és az ízületi problémáktól, és miért sosem késő elkezdeni? Szakértő válaszol.
Nem (csak) az a kérdés, túléljük-e a hőhullámokat és hőkupolákat, hanem az is, hogy ezek ideje alatt mennyi időre szorulunk be a szobába.
HVG
A júniusi extrém hőhullám után fellélegezhettünk egy kicsit, de az előrejelzések szerint még nincs vége a nyári megpróbáltatásoknak. Éppen ezért érdemes megfontolni egy neves, környezeti egészségtannal foglalkozó amerikai professzor tanácsait azzal kapcsolatban, hogyan maradjunk biztonságban a legmelegebb napokon.
HVG
A szervezet energiaforrásaként is szolgáló szénhidrát teljes kizárása az étrendből viszont komoly egészségügyi kockázattal járhat – hívja fel a figyelmet egy minapi kutatás.
HVG
Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.
Számos betegség jár szaglásvesztéssel, a tünettel a koronavírus-járvány óta a társadalom széles rétegei találkoztak, és van, aki azóta is szenved tőle. Új kezelések fejlesztéséhez vihet közelebb egy friss amerikai felfedezés.
hvg.hu
„Mit keres itt egy 66 éves ember?” – ez volt az első gondolat, ami végigfutott Kiss László fején, amikor először belépett egy mosonmagyaróvári edzőterembe. Attól tartott, hogy a kora miatt majd kinevetik, furcsán néznek rá, és nem találja a helyét a súlyzók között. Ma, tizenkét évvel később, 78 évesen már több mint száz verseny van mögötte, tizenhatszoros világbajnok, és története sokak számára bizonyítja, hogy a mozgásnak valóban nincs korhatára.
BioTechUSA-cégcsoport
A WHO friss jelentése szerint 2050-re évente már mintegy 35 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálhatnak világszerte, miközben a rák ma is naponta több mint 26 ezer ember életét követeli. A legnagyobb probléma azonban nemcsak az esetszámok növekedése, hanem az, hogy a túlélés esélye továbbra is drámai mértékben függ attól, ki melyik országban él, hozzáfér-e szűréshez, diagnosztikához, gyógyszerekhez vagy sugárterápiához. A tudás nagy része már megvan a megelőzéshez és a korai felismeréshez – a kérdés az, sikerül-e igazságosabban eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Oroszi Beatrix nemrégiben nyomatékosan felhívta az online tartalomkészítők figyelmét, hogy egészségügyi témákban különös felelősséggel járjanak el, és megalapozatlan állításokkal ne keltsenek hamis reményeket a betegekben.
HVG
Sokkal jobb esélyei vannak a fogak megmentésének, mint néhány évtizede – feltéve, hogy a páciens hajlandó többet tenni a szájhigiénia érdekében.
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.