A trópusi erdőket általánosságban nagyon fontos szénelnyelőként tartják nyilván, amelyek hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt kötnek meg. Egy friss tanulmány szerint azonban Ausztráliában van, ahol már fordított a helyzet, és a fák nettó karbonkibocsátók lettek
Globálisan. Az Európában mért közel 16 fokos átlaghőmérséklettel a mostani az ötödik legmelegebb szeptember volt.
A vékonyodó hótakaró és a hőhullámok is hozzájárulnak a svájci gleccserek gyors olvadásához egy friss jelentés szerint. A szakemberek szerint akkor is folytatódna az olvadás, ha még ma stabilizálódna a klíma.
A Föld működését szabályozó kilenc létfontosságú környezeti folyamat közül hét már átlépte a biztonságos működés határát, és ez komoly veszélyt hordoz magában.
Egy friss kutatás szerint a Föld szárazságra hajlamos régióinak 74 százaléka nagy bajban lesz az évszázad végére, ezeken a helyeken ugyanis elhúzódó, súlyos vízhiányra lehet számítani.
Folyamatosan olvad egy gleccser Alaszkában, a folyamat során keletkező víz már egy kisebb sziklás hegyet is szigetté alakított.
Új megvilágításba helyezi a legnagyobb károsanyag-kibocsátók klímaváltozásra gyakorolt hatását egy friss kutatás. Úgy tűnik, az extrém hőhullámok jelentős része elkerülhető lenne, ha néhány kibocsátó nem lenne.
Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése – mutat rá egy friss kutatás. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták. A kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkenjen a kibocsátások mértéke.
Egy brit kutatókból álló csapat azt tervezi, hogy megolvasztja a Föld legrégebbi jégdarabját – a cél azonban nem egy jeges latte, hanem az, hogy rekonstruálják a bolygónk 1,5 millió éves klímatörténetét. Ezzel egy több mint két évtizedes rejtély is megoldódhat.
Robbanásszerű kitöréseket produkálhatnak a szubglaciális vulkánok, ha elolvad az őket fedő vastag jégréteg. A jégkorszakot követően már történt hasonló.
A múlt hónap volt a harmadik legmelegebb június a bolygón.
Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.
Nyáron sokszor megesik, hogy a forró nappalok után az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést, mivel a hőmérséklet még hajnalban is kimondottan magas marad. Ez az alacsony hőingás számlájára írható – ami a nappali maximum és az éjszakai minimum hőmérséklet közötti különbséget mutatja. És nem jók a kilátások a következő néhány évtizedben.
Az egyre szélsőségesebb időjárás mellett az sem segít, hogy az amerikai kormányok tíz év alatt teljesen leépítették a megelőzési és kárenyhítési programokat.
Bár nagyon lassan nőnek, az emberi bolygatást nem szívlelik, mégis a tudomány segítségére lehetnek a zuzmók a klímaváltozás hatásainak megértésében.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatása hívja fel a figyelmet a klímaváltozás egy újabb hatására – arra, hogy a ma még gyakorinak gondolt fajok sincsenek biztonságban, és ők is veszélybe kerülhetnek a jövőben.
A globális hőmérséklet áprilisban is történelmi csúcson maradt, ami azt jelenti, hogy folytatódott a bolygón már csaknem két éve tartó, példátlanul meleg időszak – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss adataiból.
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
Bár Chris Wright szerint nincs éghajlati válság, visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint tagadná az éghajlatváltozást.
A szélsőséges időjárás nem kíméli a lakásokat.
