Regionális szinten is megvizsgálták, hogyan melegedhet a Föld a következő évtizedekben, és kiderült: 2060-ra néhol már a 3 Celsius-fokos melegedés sem kizárt.
Akár még életed is teljesebb lehet, ha megfogadod Takács-Sánta András tanácsait, aki nem csak elméletben dolgozta ki a cselekvő remény filozófiáját, de gyakorlati ötletek tucatjaival is szolgál annak, aki szeretne enyhíteni az ökológiai katasztrófa és a fogyasztói társadalom válságán és emiatt érzett szorongásán. Ki tudja, talán nagyobb változásoknak is megágyazhat, ha vállalod az önkéntes egyszerűséget és ökologikusabb életmódra váltasz, miután meghallgattad a zCast legfrissebb adását.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékleteinek változásait vizsgálták a kutatók a Pannon Ökorégióban, és több esetben is jelentős mértékű melegedést tapasztaltak – főleg az 1980-as évektől kezdődően.
Idén nyáron egy minden korábbinál hosszabb hőhullám uralta a Kárpát-medence időjárását, melynek gazdasági és egészségügyi hatásait még nem ismerjük pontosan. Azt elemeztük, hogyan alakíthatják át a hőhullámok a városi életet, és mit kell tenni azért, hogy Budapest évtizedek múlva is élhető legyen.
Amikor hurrikánok csapnak le, az állatkertek és akváriumok gyors intézkedésekkel védik a veszélyeztetett állatokat. A mentési terveket és a speciális menedékhelyeket folyamatosan fejlesztik, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz.
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
Rejtett ősi erdőt fedeztek fel brit kutatók egy olyan, szélfútta és kopár szigeten, ahol a korábbi ismeretek szerint emberemlékezet, sőt annál régebb óta nem nőtt fa.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztet friss jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
Túlzó lehet az egyik pesszimista jelentés az ítélet napi gleccser olvadásával kapcsolatban, állítják a Dartmouth Egyetem kutatói. A probléma azonban ennek ellenére is súlyos.
2000 óta évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal nőtt a Balaton átlaghőmérséklete, és ez a trend magyar kutatók szerint a következő évtizedekben is folytatódhat. Emiatt a tóban őshonos fajok is veszélyben lehetnek.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
Új kifejezések bevezetésével hatékonyabbá válhat az éghajlatváltozásról szóló diskurzus egy új tanulmány szerint.
A legpesszimistább éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén egy vizsgálat szerint csupán a kispettyes macskacápák tojásainak 11 százaléka kelhet ki – ez pedig jó eséllyel megpecsételné a sorsukat is.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürget az „éghajlati pokol” elkerülésére, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be.
Több mint 100 ember tűnt el, és a folyók vízszintje tovább emelkedik.
Mondhatni, a 22-es csapdájába került a Föld.
