Rubeljegyzés, olajár, forint-euró árfolyam, szegénységi statisztikák, egyenlőtlenségek növekedése, az amerikai bérek beragadása. Közeledik az év vége, így számba vettük, hogy 2014-ben melyek voltak azok az adatok, melyek akár negatív, vagy pozitív irányban ütöttek nagyot. Az idei év chartjaiból szemezgettünk.
Ha már Kelet és Nyugat közötti libikókázás, akkor összeszedtünk pár olyan gazdasági, társadalmi mutatót, amelyben összehasonlítjuk Magyarország értékeit más közép-európai, illetve közép-ázsiai posztszovjet országok eredményeivel. Közép-Európa sokkal, de sokkal jobb hely a közép-ázsiai országoknál. Minden tekintetben.
Riasztó jövedelmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet az OECD. A nemzetközi szervezet szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek jelenleg kiugró növekedése az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó dolog az utóbbi 200 évben.
Alig pár tucat ember kezében van a világ vagyonának fele, a leggazdagabb 85-nek pedig annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Eközben egyre többen élnek olyan országokban, ahol nő a különbség a gazdagok és szegények között. A gazdasági válság rendesen odacsapott a nyugati társadalmaknak, míg a nagy feltörekvő államokban tömegek emelkedtek ki a szegénységből. Magyarországon egyelőre nincs esély a jövedelmi, társadalmi osztályok közötti olló záródására – és ennek nemcsak a gazdasági válság, hanem a politika is az oka.
A leggazdagabb kínai 1 százalék az ország vagyonának mintegy harmada felett rendelkezik, derül ki egy friss kutatásból. Ezzel szemben a kapitalizmus egyik fellegvárának tekintett, és a nem igazán egyenlőségéről híres Egyesült Államokban ez az arány nem éri el a 20 százalékot. Ez az arány ugyanakkor az utóbbi egy évszázadban a legmagasabb az USA-ban.
A jövedelmi egyenlőtlenségek komoly mértékben növekedtek az utóbbi években, több kutatás szerint is a világ gazdagjai egyre több pénzen ülnek, miközben a válságkezelés árát az átlagemberek fizetik meg. Jelenleg azonban egyre több államban formálódnak olyan megoldások, melyekkel az egyszerű polgárok helyzetén is javítanának.
Egy kutatás szerint a világ szupergazdagjai egyáltalán nem szánnak időt, pénzt és szaktudást sem arra, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségekkel foglalkozzanak. Legalábbis prioritási listájukon ez az elem igencsak hátul szerepel.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
Egyre növekszik a magyarországi szegények száma. Nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a háztartások jelentős része nem tudja kifűteni lakását, és a magyarok majdnem harmada érzi úgy, nincs pénze élelmiszerre sem. Az utóbbira elkölthető pénzek szűkössége ugyanakkor rendkívül súlyos problémákat vet fel: kevesebb kitartás a munkában, iskolán kívül éhes gyerekek, több egészségügyi kiadás. Bár az ország gazdasági mutatói javulást mutatnak, a mérsékelt bővülésből úgy fest, rengetegen kimaradnak. Szegénység, ahogy a konyhából látszik.
A jövedelemi egyenlőtlenség továbbra is problémát okoz a világban, Nouriel Roubini közgazdász szerint továbbra is érdemes a Karl Marx által egy évszázada lefektetett alapvetéshez nyúlni: ha a profitok a bérekhez képest túlságosan megugranak, akkor nem lesz elegendő fogyasztás, a kapitalizmus pedig megsemmisíti önmagát.
A közgazdász szerint a jövedelmi egyenlőtlenségeket nem úgy kell kezelni, hogy az államok keményen megadóztatják a gazdagokat, hanem úgy, ha minél jobb, minél elérhetőbb oktatást biztosítanak a szegényeknek.
A válság növelte a munkaerő-piacon már korábban is meglévő súlyos feszültségeket és egyenlőtlenségeket, a legnagyobb vesztesek a szakképzetlenek, illetve a hátrányos helyzetű térségekben élők voltak - mondta Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) igazgatója csütörtökön Budapesten a Munkaerő-piaci Tükör 2010 című kiadvány bemutatóján.
A gazdasági egyenlőtlenség növekedése az Egyesült Államokban nemcsak morálisan vitatható, hanem gazdasági-társadalmi szempontból is káros - hangsúlyozta a The New York Times hasábjain Robert H. Frank, a Cornell egyetem management-professzora, egy ezzel kapcsolatos tanulmány társszerzője.
A magyar közoktatást nagyfokú egyenlőtlenségek gyengítik. Ordító különbségek az oktatás minőségében, a gyerekek kiválasztásában és a finanszírozásban. A differenciák az úgynevezett „elit-középiskoláknál” is megmutatkoznak, területi megoszlásuk nem követi az intézmények országos eloszlását.
