Újabb helyszíneken derült ki, hova kell majd orvoshoz menni
Márciustól az országban három vármegyében működik majd az új ügyeleti rendszer, amit idővel az egész országban bevezetnek. Az indulás nem hozott átütő sikert az orvosok körében.
Márciustól az országban három vármegyében működik majd az új ügyeleti rendszer, amit idővel az egész országban bevezetnek. Az indulás nem hozott átütő sikert az orvosok körében.
A levél állítólagos írói örülnek a kormány egészségügyi reformjának.
Ujhelyi István EP-képviselő kérésére kellett kiadnia a listát arról a kormánynak, pontosan milyen egészségügyi eszközöket juttattak Ukrajnába.
Bár nagy volt a félelem, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatását egészen tavaly év végéig nem érezték igazán az orvosok. Akkor viszont újra módosították az egészségügyi törvényt, ami bizonytalan helyzetbe sodorta az orvosokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése hétvégén több tiltakozó akcióról döntött, amire hevesen reagált a kormányoldal. Kincses Gyula kamarai elnök szerint nem látni, meddig tart ki a kormány politikai bátorsága, de szerinte nem kellene felesleges konfliktusokat generálniuk. Interjú.
Hajdú-Bihar vármegyében indult el az új ügyeleti rendszer, amikor nincs háziorvos, mentőtiszteket is bevethetnek.
Több mint két és fél év után törölték el, de a spanyolországi egészségügyi és szociális intézményekben, illetve gyógyszertárakban továbbra is kötelező a szájmaszk.
Kiállnak az egészségügy válsága ellen tiltakozók mellett.
A kormánypárt szerint a Demokratikus Koalíció arra akarja rávenni az orvosokat, hogy ne gyógyítsák a betegeket.
Az egészségügyi államtitkár szerint nem az orvostársadalommal, hanem a Magyar Orvosi Kamarával van konfliktusuk.
A tárca szerint figyelembe vették a Magyar Orvosi Kamara javaslatait az egészségügyi átalakításoknál. A szervezet szerint ez nincs így.
Az orvoskamara szerint rossz irányba módosítják az egészségügyi rendszert, nyomásgyakorlásról döntöttek a tagok.
A barátnője és az edzőtársak is segítettek az életmentésben, sokáig küzdöttek a férfi életéért, de nem sikerült megmenteni.
Az átalakított ügyeleti rendszerben dolgozó orvosoknak alá kell írniuk, hogy nem szivárogtatják ki a bizalmas információkat.
Az ülőmunka és az ezzel az esetek többségében együtt járó, erősen inaktív életmód a 21. századi ember egyik legnagyobb problémája, amely számos betegséghez vezethet. Sajnos sokan már csak akkor kapnak észbe, amikor a sok ülés miatt igénybe vett izmok és ízületek teljesen elgyengülnek vagy éppen eldeformálódnak, ezért eredeti funkciójukat szinte alig képesek ellátni, ezzel pedig tartós fájdalmat és egyéb panaszokat is okozhatnak.
Az informatikai rendszer nem volt felkészülve a járvány miatt megnövekedett bejelentések kezelésére.
Hajdú-Biharban az új ügyeleti rend elindulásával itt már él a 1830-as szám, a többi vármegyében fokozatosan lesz hívható.
Van olyan falu, ahonnan 8 kilométerre kell utazni kezelésért, de hetente csak egyszer rendel, van, ahol négy praxisra jut egy fogorvos.
Nem indul tökéletesen az új ügyeleti rendszer, amelyet az országban elsőként Hajdú-Bihar megyében vezetnek be február elsejétől. Miután ezt ebben a formában nem tesztelték, van olyan orvos, aki szerint vakrepülés az egész. A cél, hogy a betegek egységesebb, jobb ellátást kapjanak, de kérdés, ez megvalósul-e. A szkeptikusok azt látják: nem biztos, hogy jobb, de biztos, hogy kevesebb helyen lesz ellátás. Az Országos Mentőszolgálat természetesen az értékeket hangsúlyozza. Az átalakítás nem pusztán egészségügyi kérdés: ennek sikerén múlhat Takács Péter államtitkár politikai sorsa. Több szakemberrel átbeszéltük, milyen változást hoz az új rendszer, mik az aggályok és milyen pozitívumokat látnak benne az érintettek.
Egy jól megválasztott kórházi szoba is növelheti a betegek túlélési esélyeit egy-egy nagy kockázatú műtét után – osztották meg eredményeiket amerikai kutatók.
Világszerte egyre több erőszak éri az ápolókat és az orvosokat, a jelenséget pedig még jobban felerősítette a koronavírus-járvány. A Közel-Kelet országaiban ezrével hagyják el a munkahelyüket az egészségügyi dolgozók és vándorolnak ki külföldre az őket ért bántalmazások miatt. Magyarországon nem kötelező jelenteni az ilyen eseteket, emiatt nagy a látencia. De az érintetteknek nincs is nagyon hova fordulniuk, és kevés olyan képzés van, amely kellően felkészítené az egészségügyben dolgozókat az agresszióra. A Deutsche Welle riportja.