Az aranyér nem múlik csak úgy el

„Az aranyér négy fázisa közül az első és a második stádium nem feltétlenül jár fájdalommal. Az aranyerek csak akkor fájnak, ha kizáródnak vagy betrombotizálnak” – mondja bevezetőül dr. Csatár Éva proktológus, gasztroenterológus, a Gastromed magánorvosi rendelő igazgató főorvosa.

Az 1. ábra a kezdődő aranyeret mutatja. „Fontos, hogy ez nem visszértágulat, hanem egy úgynevezett arterióvenózus sönt tágulata” – magyarázza a szakértő, aki hozzáteszi: az aranyeret ne olyannak képzeljük el, mint az alsó végtagon kidudorodó visszértágulatokat.

Ha erősen megnagyobbodik, megnyúlik, székelés közben meg is sérülhet, és friss piros vércsík jelenhet meg a vécépapíron. Megnyúlni, megtágulni pedig attól tud, hogy sokan – főleg a férfiak – órákig képesek a vécén ülni, ahol a gravitáció és a hosszú ideig tartó hasi nyomás nem marad büntetlen.

Hogy miért élénkpiros az aranyeres vér? Mert itt az artériák és a vénák összekapaszkodnak, tehát nem csak vénás vér található (mint az alsó végtagokon), hanem friss artériás vér is. Az aranyér legelső tünete tehát, ha kemény széklet után kis bevérzést tapasztalunk.

Nem fáj, de gyakrabban vérzik

A 2. ábrán már a másodfokú aranyér látható. Ilyenkor az aranyeres csomók megduzzadnak, és ettől olyan érzés tapasztalható, mintha folyton lenne valami odabent, egyfajta ’ki nem ürülési’ diszkomfortérzést okozva, ám az erőlködés tovább ronthat a helyzeten. „Viszont ekkor sem fáj. Valamiért a köztudatban elterjedt, hogy az aranyér fájdalmas, pedig még ez a második stádium sem az, viszont már gyakrabban vérzik” – jelenti ki dr. Csatár Éva.

A 3. ábrán a harmadik stádiumú aranyér rajzolódik ki. Ilyenkor az aranyeres csomók már minden székelésnél a végbélnyíláson kívülre kerülnek. Mivel ezeket nyálkahártya fedi, nyák ürülhet belőle, ami hozzájárul a végbél körüli bőr gyulladásához.

A 4. stádiumban az aranyér már a végbél mellett rögzül, amit vissza sem tud nyomni a páciens. Mivel folyamatosan kint van, nem tud jól záródni a végbél sem, mert ilyenkor az aranyeres csomó a végbélizmok közé került. Emiatt előfordulhat, hogy nehezen tartható vissza a széklet.

Azzal, hogy a csomót nyálkahártya borítja, állandóan nyákot termel, mint a nyálmirigyek a szájüregben. A fehérneműn is nyomot hagyva, nem szűnő nedvességérzetet okoz a végbélnél, de érdekes módon ekkor sem jellemző a fájdalom, ugyanakkor a viszketés és a vérzés intenzívebbé válhat.

„Az aranyér nem tud csak úgy elmúlni”

Tehát aki a fenti tüneteket észleli, annak érdemes minél hamarabb cselekednie vagy orvoshoz fordulnia.

„Az aranyér valamennyi stádiuma jól kezelhető, még a 3-4. stádium is” - mondja a szakember, aki hozzáteszi: az aranyér ma népbetegség, és jellemzően az életkor előrehaladtával nő az előfordulás gyakorisága. Logikus: ahogyan egy harmincéves, fiatal embernek sem olyan a karja, mint egy hetvenévesnek, úgy a végbéltáji kötőszövetekkel és izmokkal is hasonló a helyzet. A szakirodalom szerint 50 éves kor körül nagyjából 50 százalék, 60 évesen 60 százalék az aranyér előfordulásának aránya a társadalomban, és az életkorral arányosan nő az esetek száma.

Az, hogy ki, mikor fordul orvoshoz, gyakran nem is a stádiumtól, hanem a betegek toleranciájától függ. Van, akinek elég, ha csak egyszer életében vért lásson a vécépapíron, és máris rohan segítségért, másnak mindennap spriccel a vére a vécében, és mégsem megy el orvoshoz. 

Általában jóval kevesebb férfi, mint nő fordul az aranyeres panaszaival orvoshoz. Viszont, ha valaki azzal érkezik, hogy vérzik és fáj, a diagnózis nem egyértelmű, mert ez az aranyéren kívül lehet végbélberepedés, esetleg valamilyen egyéb elváltozás is, hiszen a végbélben közel 300 féle különböző betegség fordul elő.  

„Az aranyér nem tud csak úgy elmúlni, hanem időről időre visszatérhet. Van, hogy hónapokig semmi baj, aztán hetekig naponta vérzik. Szerencsére ebből daganat sohasem lesz, nem válik rosszindulatúvá, ám ha valaki sokáig nem megy el orvoshoz, előfordulhat, hogy súlyosan vérszegénnyé válik. Nemrég egy évek óta vérző fiatalembert ketten támogattak be a rendelőmbe. Rendkívül gyenge volt, mert az 5 millió vörösvérsejtje 1 millióra esett le az évek óta tartó aranyeres vérzése miatt” – figyelmeztet dr. Csatár Éva.

Be se kell feküdni a kórházba

A helyes diagnózis felállításához mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert tisztázni kell, hogy aranyérről, esetleg daganatról, netán polipról van-e szó. Nem szerencsés, ha valaki évekig homokba dugja a fejét, miközben sokkal rosszabb történik vele.

Az 1. és 2. stádium még odafigyeléssel, helyes étkezéssel, megfelelő folyadékfogyasztással és patikaszerek, helyileg ható kúpok, kenőcsök használatával karbantartható, de a 3-4. stádiumnál már mindenképpen sebészeti beavatkozás szükséges. Jó hír, hogy a beavatkozáshoz nem kell befeküdni, ma már ambulánsan végzik.

„Még ha három irányból kivágott, nagyméretű aranyeret is távolítunk el, két óra elteltével akkor is hazaengedjük a beteget. Most már nagyszerű, új eljárások is léteznek: például a Ligasure úgy vágja le az aranyeret, hogy össze is forrasztja a helyét, tehát nem kell varrogatni, mint régen. Másik lehetséges megoldás az aranyérterápiában a dióda-lézerszál, amit nem szabad összekeverni a fájdalmas lézeres aranyérműtéttel! A dióda-lézerszálat beleszúrjuk az aranyérbe, mire az összeesik és összezsugorodik. Az ultrahangvezérelt artérialekötés is új technika, amit már egyáltalán nem ollóval és szikével végzünk. A műtét után közel nyolc napig csakis a székelés fáj, ekkor érdemes előtte fájdalomcsillapítót bevenni” – magyarázza a doktornő.

Arra a kérdésre, hogy az ominózus, orvos előtti szégyenérzetüket hogyan győzzék le az érintettek, a szakember azt mondja: a végbél pont ugyanolyan szervünk, mint a fülünk, a szemünk vagy a szánk: az emberhez tartozik. Élete folyamán szinte mindenkinél szükséges lehet legalább egyszer egy ilyen vizsgálat, tehát nincs mit szégyellni ezen.