A januári államháztartási hiány magasabb volt az elmúlt néhány év első havi deficitjénél, ami az MTI által megkérdezett elemzők szerint enyhe figyelmeztetés a kiadások csökkentésének szükségességére, de a 3 százalék alatti éves hiány véleményük szerint tartható.
Az Eurostat csütörtökön közölt adatai szerint az előző hónaphoz képest 0,6 százalék volt a forgalomcsökkenés, az egy évvel korábbival összevetve pedig 0,9 százalék volt a visszaesés. Elemzők 0,5 százalékos növekedést vártak havi szinten, míg éves összevetésben 0,2 százalék emelkedést.
A tavalyi rekord külkereskedelmi többletet a német gazdasági fellendülés nyomán jelentősen élénkülő export generálta, és bár a megkérdezett elemzők a többlet csökkenésére számítanak az idén, a várt 4,5 milliárd euró körüli aktívum így is jelentős.
A kormányfő nyilatkozatát szerintük egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése.
Elemzők szerint akár további másfél évtizedig, a 2020-as évek közepéig is elhúzódhat a közép-kelet-európai tagjelöltek euróövezeti felvétele.
Elemzők az októberi 4,2 százalékos inflációhoz közeli, 4,1-4,3 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak decemberre. A szakértők azt is valószínűsítik, hogy a jegybank továbbra sem változtat az 5,25 százalékos alapkamaton.
A 2011-es költségvetés bejelentett számai úgy tűnik, hogy nem keltettek különösebb meglepetést a nemzetközi gazdasági elemzők körében. Szinte egységesen azon az állásponton vannak, hogy rövidtávon tarthatók az unió által megkövetelt hiányszámok, de már középtávon is elég nagy a kockázata, hogy Magyarország nem tudja fenntartani egyensúlyi helyzetét.
Elemzők szerint egész évben megmaradhat a külkereskedelmi aktívum, amely ugyanakkor tovább csökkenhet a következő hónapokban az export csökkenése és a belső kereslet várható kismértékű élénkülése miatt.
Az IMF-program igen fontos stabilizáló szerepet töltött be a magyar gazdaságban, és új megállapodás hiányában valószínűsíthető Magyarország adósbesorolásainak visszaminősítése – áll az egyik nagy nemzetközi befektetési tanácsadó csoport új, átfogó elemzésében.
Nem meglepetés, de kellemetlen hír a nemzetgazdasági beruházások volumenének negyedéves csökkenése a megkérdezett elemzők szerint, akik a második félévben sem számítanak jelentős javulásra, legfeljebb a beruházások stagnálására.
Az alapkamat szinten tartásáról szóló hétfői jegybanki döntés után az elemzők a közeljövőben sem számítanak a kamatszint csökkenésére.
Az elemzői várakozásoknál jóval kedvezőbb az ipari termelés júniusi adata, a jövőt illetően azonban már eltért a szakértők véleménye.
Az elemzők szerint a következő hónapokban már lényegesen alacsonyabb lehet, 4 százalék alá csökkenhet az éves infláció, miután júniusban a vártnál némiképp nagyobb mértékben nőtt a fogyasztói árindex.
A ipari termelés májusi adata felülmúlja a várakozásokat, a javuló trend egyértelmű. Kérdés, meddig tart a lendület – mondják az elemzők.
Kedvező folyamatokat mutatnak a fizetési mérleg első negyedévi adatai a megkérdezett elemzők szerint, ám úgy vélik: a Magyarországon működő külföldi vállalatok növekvő jövedelem hazautalásai ellensúlyozhatják az áruforgalmi vagy a szolgáltatási egyenleg javulását, így év végére nulla körüli értéket mutathat a fizetési mérleg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 131,22 pontos csökkenéssel, 20.514,75 ponton nyitott szerdán. A legutóbbi, keddi záró értékéhez képest 0,64 százalékkal gyengült az index.
Mivel a jegybanki alapkamat szinten tartására számított a piac, így elemzők nem számítanak jelentősebb reakcióra a monetáris tanács vártnak megfelelő döntése nyomán és nem tartják kizártnak, hogy idén már nem csökken az alapkamat.
Az utóbbi hetekben alaposan meggyengült piaci kockázatvállalási hajlam és a magyar kormány kommunikációjával, valamint a gazdasági akciótervvel kapcsolatos kérdőjelek miatt a magyar jegybank hétfőn biztosan nem változtat jelenlegi, 5,25 százalékos alapkamatán - ez a londoni elemzői közösség egyöntetű véleménye az MNB kamatdöntése előtt.
Elsősorban az alacsony bázisnak és a külső kereslet növekedésének tulajdonítják az ipari termelés majdnem 10 százalékos áprilisi növekedését az elemzők, akik az év második felében már nem számítanak a mostanihoz hasonló kiugró növekedésre. Kedvező jel ugyanakkor, hogy az új megrendelések is kezdenek felfutni, ami a növekedés folytatódására utal.
Az első öthavi 736 milliárd forintos államháztartási deficit alig tér el a Pénzügyminisztérium korábbi prognózisától, így reális esély van arra, hogy kis túllépéssel teljesülhet az idei 3,8 százalékos hiánycél – mondták elemzők.
