Az idei szárazság a kiskerteket is megviseli. Megmenthetők-e a kókadó növények? Létezik-e fenntartható kert a drasztikus klímaváltozás közben? Az erdőkivágások megkönnyítése is felértékeli a hobbikertészek munkáját.
Több ezer embert mozgatott meg az a rendelet, amelyikben a kormány engedélyezte a tarvágást, hogy a szabadon megszerezhető tűzifával enyhítse a rezsiemelés miatti válsághelyzetet. Az eseményen ott volt fotoriporterünk, Veres Viktor is, az ő képeiből válogattunk.
Egyre több, a természettől elszakadó, túlhajszolt embert érint a krónikus stressz, az alvászavar. A civilizációs betegségek jó ellenszere az, ha visszatérünk a természetbe, erre ad lehetőséget a manapság egyre népszerűbb erdőfürdő, vagyis a vezetett relaxációs erdei séta. Györffy Éva erdőfürdő-vezetővel és erdőterápiás szakemberrel, a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság alapító tagjával beszélgettünk.
A kezdeményező szervezetek arra kérik a kormányt, hogy a hazai erdők megóvása érdekében vonja vissza a rendeletet.
Mit keres Parádsasváron, mikor lesz kellemetlen beszélgetőpartner, miért tűzte zászlajára a fenntarthatóság és a klímakatasztrófa elleni küzdelmet? Többek között ez is kiderül új fenntarthatósági TEDx-videósorozat első részéből, amelyben Litkai Gergely segítségével vizsgálják meg, milyen esélyei vannak az emberiségnek a klímakatasztrófa elkerülésére, mit tehetünk ennek érdekében egyénként, kis közösségként, vagy épp üzleti vállalkozásként.
Megújuló energiatermelés, újrahasznosítás, körforgásos gazdaság. A BMW autógyár szakemberei az alábbiakban megfogalmazzák, miért tartják szükségesnek, hogy cégük támogassa a TEDxBudapest Jövőteremtők című előadássorozatát. Cégük példájával elmagyarázzák, milyen lépéseket tehet egy autógyár a fenntarthatóságért.
Hiába rosszabb a fűtőértéke a frissen kivágott fának, aminek elégetése még a légszennyezettséget is növeli, a kormány tűzifapolitikájával az olcsóbb téli meleget és saját politikai népszerűségét próbálja biztosítani. A környezetvédelem felszámolásának következő áldozatai a nemzeti parkok lehetnek.
A kormány a tarvágások ösztönzésével próbálja biztosítani a téli tűzifát, azonban a frissen kivágott fának nem csak rosszabb a fűtőértéke, de elégetése a légszennyezettséget is növeli – írja az e heti HVG.
Ránk rúgta az ajtót a klímaváltozás, és ha az idei év nehéznek tűnik az aszály és a meleg miatt, a helyzet a szakértők szerint csak rosszabb lesz.
Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
Saját kertjükből vágatnák ki emberek a fákat, hogy legyen mivel fűteni. A tüzelőhelyzeten az sem segít, hogy a kormány nagy szabadságot adott a favágásnak, mivel a majd most kivágott faanyag sem tud kellően kiszáradni 2–3 hónap alatt. Mindeközben egyre több tűzifa-árusító korlátozza a vásárolható mennyiséget, vagy szembesül készlethiánnyal, ahogy a frissen vett fatüzelésű eszközeikhez igyekeznek betárazni az emberek.
Egy tuskóba vágott Fidesz-fejsze és egy építkezés mellől hívott tüntetésre az LMP-s képviselő.
A tejtermelés az egyik legkörnyezetszennyezőbb tevékenység – hallhattuk sokszor, de valójában mennyire károsítja a környezetet a tej, amíg eljut a hűtőnkig? Hogyan lehet ezt lecsökkenteni, és milyen problémákkal szembesül egy gazda, aki egyszerre próbálja megoldani a munkaerőhiányt is? A francia tejtermelés központjának számító Loire mente és Bretagne farmjain néztük meg, ott mivel próbálkoznak.
A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség– három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
A Santa Marta-i kardoskolibrit 1946-ban fedezték fel, azóta pedig csak egyetlen egyszer látták a szakemberek.
A tó vízállása július 30-án már megdöntötte az addigi negatív rekordot, és azóta is csökken.
Az utóbbi hetekben kétszer is előfordult, hogy emberek vittek haza farkaskölyköket, mert azt hitték, elhagyott kiskutyák.
Autókat temetett be a törmelék, nagyjából ezren rekedtek a Death Valley Nemzeti Parkban minden idők második legnagyobb ottani esőzése után.
A határértéket meghaladó szennyeződést mértek, ezért kell megvédeni a fürdőzők egészségét.
