„Időnként vannak pályázatok, amikből összegyűlik egy kis összeg, és kapunk önkormányzati támogatást ivartalanításra. Ezenkívül szoktunk tartani adománygyűjtő rendezvényeket a Mom Parkban, Köki Terminálban, s máshol. Van, amikor a lányok csak ott üldögélnek a semmiért, de van olyan bevétel is, amivel néhány lukat be lehet tömni. Így élünk, egyik napról a másikra” – meséli Kulcsár Márta, a Budai Kisállat Klinika alagsorában található cicaotthon egyik gondozója.

Kívülről aligha gondolnánk, hogy az állatkórházként funkcionáló kék családi ház alagsorában néha több mint ötven macska éli a mindennapjait. Pedig a szúnyoghálós pinceablakon keresztül szinte mindig figyeli a Csárda utca lakóit néhány kíváncsi szempár; Luxor, Saci, Zalán, vagy Lujzi.

A klinika alagsora körülbelül két éve funkcionál rendhagyó macskamenhelyként, ekkor engedte meg Hacco Oren állatorvos, hogy az Állatrendőrség Alapítvány önkéntesei bérbe vegyék az épület kihasználatlan alsó szintjét, és hosszabb vagy rövidebb időre átmeneti otthont adjanak a 11. kerület mentett macskáinak.

Az állatvédőknek alig lenne munkája, ha a gazdik intéznék az ivartalanítást

Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos szerint ma Magyarországon több százezer kóbor kutya él, a macskák száma pedig ennek a többszöröse; akár az egymilliót is elérheti.

Elmondása szerint a kormány 2021 decemberében 1,5 milliárd forintos pénzügyi forrást biztosított az állatvédelemnek a kóbor állatok magas számának csökkentésére, ivartalanításra, és az állami fellépés fokozására. Ennek ellenére még mindig a civil szervezetek és az állatvédők azok, akik igyekeznek befogni, ellátni, és otthont találni a kidobott, elkóborolt, vagy sok esetben már hontalannak született háziállatoknak.

Kurdics Zoltán Gábor

„Senki sem ivartalanít, ezért gyakorlatilag ezt a munkát a trehány emberek helyett nekünk kell elvégezni” – panaszolja Kuti Éva, az Állatrendőrség Alapítvány egyik alapító tagja, aki szerint az állatvédőknek alig lenne munkája, ha a felelős állattartás mindenki számára azt (is) jelentené, hogy ivartalanít.

Így azonban rájuk hárul a kóbor, és nagyon gyakran sérült, bántalmazott állatok begyűjtése, ami elképesztő összegeket emészt fel havonta.

Bár a kormánybiztos szerint a civil szervezetek kapnak anyagi segítséget a kormánytól pályázatok formájában, az Állatrendőrség Alapítványnak ez még egyszer sem járt, így a szervezet az adó egy százalékokból évente befolyó, körülbelül 900 ezer forintnyi összegből, civil adományokból, és néha pályázaton nyert kisebb-nagyobb összegekből tartja fenn magát.

Az ide járó önkéntesek nem kapnak fizetést a munkájáért, Kulcsár Márti szerint viszont nem is várják el, hiszen számukra az a legnagyobb öröm, amikor otthont találnak egy utcáról mentett állatnak, vagy, ahogy ő nevezi, a „gyerekeknek”.

Pedig ha esik, ha fúj, legyen hétköznap vagy hétvége, reggel 6-kor már almot takarítanak és konzervet porcióznak a lábaik körül keringő 30-40 éhes szájnak, de vannak olyan önkéntesek is, akik az éjszaka közepén együtt virrasztanak a lábadozó, frissen műtött „senki cicáival”.

Havi több százezer forintos költségek

Még így is, hogy mindenki önkéntes alapon dolgozik, az otthon fenntartása havi 200-300 ezer forintot emészt fel. Ez pusztán az állatok ellátásának alapköltségeit foglalja magába; az élelem, alom, a bérleti díj, és az alapvető állatorvosi kezelések, oltások és ivartalanítások árát, amihez bár kedvezményesen jutnak hozzá, egy kandúr ivartalanítása így is 10 ezer forintba, míg egy nőstényé 15 ezer forintba kerül. Minden más orvosi beavatkozás, foghúzás, vagy egyéb műtét extra kiadást jelent, és vannak olyan esetek is, amikor egyetlen macska költségei is 5-600 ezer forintos számlát hozhatnak; ilyenkor pedig mérlegelniük kell, hogy meddig mehetnek el.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a többi menhely is teli van, tehát nem szabad abban bíznunk, hogy majd valaki megoldja helyettünk. Így viszont gyakran sokkal több cicánk van, mint amennyi anyagilag optimális lenne, de nehéz egy állatnak a halálát okozni azzal, ha nem tudjuk elhozni és ellátni” – mondja Éva.

Ha nem találnak valamilyen megoldást, nem csak az utcán kóborló, befogadásra váró állatok sorsa pecsételődik meg, de a menhely fenntartása is veszélybe kerül, hiszen a bérleti díj kivételével mindennek emelkedik az ára.

Kurdics Zoltán Gábor

Decemberben be kell zárni?

Az önkéntesek szerint az a kisebb probléma, hogy egy kilogramm macskaalom ára jelenleg is 1100 forint, és hogy a heti több kilónyi száraztáp mellett egyetlen étkezésre akár 4-5 doboz nedves eledel, konzerv is elfogy.

Az épületeket azonban fűteni kell, nem csak nekik, hanem azoknak a magánembereknek is, akik eddig kisebb-nagyobb pénzadományokkal segítették a működésüket, ráadásul előbb-utóbb az állatorvos is kénytelen lesz emelni az árain.

„Nagyon nehéz, hogy nincs egy fix összeg, amiből lehet gazdálkodni. Ebben a helyzetben a magánemberekre sem lehet támaszkodni, mert mindenkinek több a rezsije, nem várhatjuk el, hogy minket még nagyobb összegekkel támogassanak.”

Anyagi segítség nélkül azonban az önkéntesek képtelenek önerőből fenntartani a menhelyet, így ha nincs más lehetőségük, decembertől be kell zárniuk. Így nem csak, hogy több macskát nem tudnának befogadni, de a jelenlegi lakókat sem tudnák hova tenni, pedig vannak, akik már a menhely megalakulása óta a Csárda utcai alagsor lakói.

Bár a napokban fölreppent a hír, hogy 2024-től Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes állatvédelmi alapítványt hozna létre a kormány támogatásával, „Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány” néven, a már létező állatvédelmi szervezetek évek óta küszködnek a megfelelő támogatások hiányában, ezen pedig csak tovább rontanak a sokszorosára nőtt energiaköltségek.

Kurdics Zoltán Gábor

Ovádi Péter kormánybiztos szerint az állam idén májusban 500 millió forint keretösszegű pályázatot hirdetett a civil szervezetek támogatásra, melyre összesen 205 alapítvány nyújtott be kérelmet, és amiknek a folyósítása szeptember végén történik.

Arra a kérdésünkre, hogy esetleg tervez-e a magyar állam bármilyen engedményt adni, vagy támogatást nyújtani a nonprofit alapítványok, egyesületek számára kifejezetten a megnövekedett rezsiköltségek finanszírozására, az állatvédelmi kormánybiztos azt mondta, hogy a korábban említett kiosztandó összegre sikeresen pályázó civil szervezetek az elnyert pénzt „a támogatói okiratban megjelölt időszakban felmerülő működési költségekre, állategészségügyi szolgáltatásokra, valamint férőhelyek bővítésének finanszírozására használhatják fel. Minimum 200.000 forintot pedig ivartalanítási költségekre kell fordítaniuk.”