A gazdasági hasznot a politikai kockázatok elé helyezve engedhették tovább működni a Samsung súlyosan szennyező gödi akkugyárát. A botrány kapcsán az ellenzék magyar Csernobilt emleget. Az ügy ráéghet a kormányra.
Érthető az elmúlt napok eseményei miatt, hogy a civilek nem bíznak a hatóságokban, és az önkormányzatban sem – utalt a gödi akkugyári botrányára annak a cégnek, az NT Recyclingnak a résztulajdonosa, amely Pilisjászfalun hozna létre egy akkugyártás során keletkezett hulladékot feldolgozó üzemet. Szerinte ugyanakkor, ha engedélyt kapnak, akkor nem lenne mitől tartaniuk a helyieknek. Időközben a térség tiszás és fideszes képviselőjelöltje is kinyilvánította véleményét a tervezett beruházásról.
A cég a napokban megjelent hírek miatt jogi lépéseket fontolgat.
Másodszor mérték fel a hazai élelmiszerláncok hulladékpolitikáját, hogy hol, mennyi műanyag hulladékkal jár a bevásárlás, és kínálnak-e csomagolásmentes alternatívát. A rangsorban a SPAR az első, a Reál az utolsó.
Felháborodott civilek szerveznek tüntetést Pilisjászfalun, miután kiszúrták, hogy a település iparterületén lítiumion-akkumulátor gyártásából származó hulladékok hasznosításával foglalkozó üzem létesítését tervezi az NT Recycling Kft. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnál már környezetvédelmi hatósági eljárás indult. A település képviselő-testülete is tüntetést szervez, pedig korábban úgy tűnt, nem ellenzik a beruházást.
A magyarországi nagyvállalatok is egyre fontosabbnak tartják, hogy legyen „zöldvezetőjük”. A Mol és az AutoWallis illetékesei válaszoltak kérdéseinkre.
Egy zuglói csoportban posztoltak képet róla. Jól ismert expolitikus alapítványához köthető az építkezés, amely a főváros által az államtól megvett területen zajlik.
Nem túl gyakran akad horogra manapság már angolna.
Videónkban Daróczi Dórával, Z-generációs influenszerrel beszélgetünk divatról, öltözködésről, illetve az abból származó hulladék felelős kezeléséről, újrahasznosításának módjairól. Mennyi textilhulladékot termelünk, miért fontos az elhasznált ruhadarabok újrahasznosítása, és hogyan tehetjük meg ezt a gyakorlatban?
Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.
Tévedés lett volna napi 150 millió légyre építeni? Úgy tűnik, nem haraptak a nagy halak a lárvákat milliárdszám nevelő üzemre. Csődeljárás indult a régiós bajnoknak szánt üllői rovarfehérje-üzem ellen, ami kulcsszerepet játszatott volna az agrárium fenntarthatóbbá tételében.
Az éghajlatváltozás üzleti lehetőség is. Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója elárulja a receptet.
A szervezet az osztrák–magyar határon vizsgálta be több közterület, köztük autós pihenők és játszóterek gyanús kőtörmelékeit. Helyenként az egészségügyi határérték ötszázszorosának megfelelő azbeszttartalmú ökölnyi, morzsolódó köveket találtak szabadon heverni.
A fenntarthatóság jegyében Indonézia új fővárost épít, mivel Jakarta túlnépesedett és süllyed. Ám sokan kételkednek a nagyszabású projekt és Nusantara megvalósíthatóságában.
Az európai energiapiac mindössze néhány év alatt új irányt vett a megújuló energiaforrások gyors térnyerése miatt, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb árvolatilitás jellemzi. A nap- és szélenergia részaránya meredeken nő, miközben a hálózatok csak most próbálnak ehhez felzárkózni, ami egyre több extrém áras – időnként negatív – órát eredményez, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ebben a környezetben minden szereplő – az ipari fogyasztótól a szabályozón át a technológiai beszállítóig – ugyanarra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet a zöld átállást úgy felgyorsítani, hogy közben az ellátásbiztonság, a hálózati stabilitás és a beruházások megtérülése is erősödjön. Ebben lesz segítségünkre Pásztor Dániel, a LONGI magyarországi üzletfejlesztést irányító igazgatója.
A hatóságok Zuglóban keresik a szennyeződés forrását, mostanáig sikertelenül.
A földcsuszamlás frontja legalább négy kilométer hosszú, és egyre szélesedik.
A szakszövetség szerint sok cég is bedőlhet, ha nem avatkozik közbe az állam.
A döntés vitát váltott ki az érintett ausztrál sziget őslakosai és a kormány között. A kanadai turista testén dingómarásokat találtak.
