Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
Dizájntermékek és házilagos megoldások is pótolhatják az egyszer használatos műanyag holmikat, amelyeknek jövőre el kell tűnniük.
Nem csak kerékpárutak felfestésével lehet javítani egy város élhetőségén, és a gyökeres változások megvalósítása nem feltétlenül tart évekig – bizonyítják a pandémia hatására kipróbált városigerilla-módszerek.
Rövidebb távokon hamarosan elindulhatnak az első kicsi, de kereskedelmi, azaz utasszállító e-repülők, de a sokkal nagyobb kerozinnal szálló gépeket csak évtizedek múlva válthatják fel.
A kormánypolitika kedvezményezettjeinek érdekeit hatékonyabban szolgálják a klímavédelmi akcióterv agrárintézkedései, mint a növény- és állatvilágét. Holott az élelmiszer-ellátás a tét.
Leisztinger Tamás lehet a befutó egy újrahasznosító cég megvásárlására, ami az állami intézkedések után remek pozícióba kerülhet. Közben kérdés, hogy ha a kormány ellenőrzése alá vonja az újrahasznosítását, érvényesülhetnek-e egyidejűleg a klímavédelmi célok is.
Ígéretes kutatásokkal igyekeznek munkára fogni azokat a baktériumokat, amelyek valamikor akár még az űrhajókat is elrepíthetik a Marsra.
Az egyre több európai nagyvárost összekötő éjszakai vonatozás divatja új frontot nyithat a vasút és a környezetszennyező repülők vetélkedésében.
Karácsony Gergelyék zöldpolitikájába nehezen illeszthetők az energiazabáló buborékok, arról nem is beszélve, mibe kerülnek.
Az EU-s tiltás gúzsba köti az iparágat, mert nehéz olyan alternatív kísérleti módszereket kitalálni, amelyek pótolhatják az állatkísérleteket. Ha mégis lennének ilyenek, akkor viszont a cégeknek a határ a csillagos ég, mert immár a legnagyobb piacot jelentő Kínában is eladhatók állatkísérletek nélkül készülő kozmetikai cikkek.
A Google anyacégéhez, az Alphabethez köthető vállalkozás egészen különleges módon reformálná meg a szélenergia-termelést.
Katonai technológia, műholdak és más hi-tech megoldások nélkül ma már nem is érdemes tűzoltani és füstugrani.
Baktériummal színezett anyagok, bambuszszövet, újrahasznosított poliészter, vegán bőr és társaik: a Föld és a környezetszennyező divatipar mentsvárai – legalábbis a közvélemény és az ezeket használó divatmárkák szerint. De vajon mennyire törekszik zöldülésre a textilgyártás?
A szűnni nem akaró, példátlanul súlyos bozóttüzek sem győzték meg az ausztrál kormányt a klímaváltozás veszélyéről, mert annak elismerése súlyos döntéseket követelne a gazdaságban.
Pár éve még utópiának tűnhetett, mint annak idején a repülőgép, ma már sokan kísérleteznek a villámkapszulával, amelynek ráadásul kicsi a karbonlábnyoma. A Hyperloopot már Magyarországra is megálmodták.
Majdnem kétszáz évnek kellett eltelnie, hogy az elektromos meghajtású járművek álma valóra váljon. A belső égésű motor napjai meg vannak számlálva, de néhány évtizedig még biztos velünk marad.
A túlhalászás és nagyüzemi akvakultúra helyett ajánlott módszerek megoldanák az emberiség élelmezési gondjait, és a fenntartható energiaellátáshoz is hozzájárulnának.
Óriási mennyiségű szén-dioxid légkörbe bocsátását kerülhetjük el, ha az erdőirtás, a bányászat és a népességnövekedés által fenyegetett földek az őslakosok kezében maradnak.
Ha sikeresen le akarjuk küzdeni a klímaváltozást, nem elég a legújabb tudományos eredményekre hagyatkozni, meg kell tanulnunk bízni a földből élő helyiek bölcsességében is. Részlet Mark Hertsgaard Forróság – Hogyan maradjunk életben a Földön a következő 50 évben című könyvéből.
130 millió lány nem élhet a tanulás jogával világszerte, pedig a nők oktatása nem csak a fejlődő országok életszínvonalában okozhat drámai javulást, még az éghajlatváltozást is segíthet leküzdeni.
