A jelenleg alakulóban lévő El Niño időjárási jelenség várhatóan minden korábbinál hevesebb lesz idén. A Science Adventure tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány az úgynevezett felhővilágosítás módszerét mutatja be, amellyel még a kialakulása előtt megállítható lehet az időjárási jelenség ismétlődése.
A tudósok informatikai modellek segítségével mutatták ki, hogy egy ilyen lépés megfelelően összehangolva semlegesítheti az időjárási jelenséget, és enyhítheti a legsúlyosabb hatásait. Az El Niño olyan éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán egyenlítői részénél felmelegíti a tengerfelszínt, és ezzel világméretű változásokat idéz elő: a világ egyes részein szárazságot, más helyeken pedig árvizeket okozhat.
Az ember okozta éghajlatváltozással ötvözve a legutóbbi El Niño miatt 2023 a valaha feljegyzett második, 2024 pedig a legmelegebb esztendő volt.
https://hvg.hu/360/20260613_hvg-el-nino-es-magyarorszag-extrem-idojaras-szarazsag-klimavaltozas
A klímamódosító mérnöki eljárások (klímamérnökség), vagyis az éghajlat mesterséges megváltoztatása céljából végzett különböző módszerek kidolgozását célzó legutóbbi kutatások általában a teljes bolygó lehűtésére irányulnak, míg a most megjelent tanulmány inkább célzott beavatkozásokra összpontosít.
Jessica Wan, a Chicagói Egyetem posztdoktori kutatója, a tanulmány fő szerzője szerint ezek a beavatkozások rövidebb idő alatt igen hatásos eszközök lehetnek.
A korábbi kutatások kimutatták, hogy a 2019–2020-ban Ausztráliát sújtó „fekete nyár” erdőtüzei kulcsszerepet játszottak a többéves La Niña-jelenség, az El Niño hideg ellentéte kialakulásában. A füst részecskéi a felhőkbe kerülve a felhők kifehéredését előidéző láncreakciót váltott ki, több napenergiát küldve a világűrbe.
A „természetben lezajlott kísérlet” nyomán Jessica Wan és kollégái azt kutatták, vajon hasonló eredményt érnek-e el, ha füstrészecskék helyett tengeri sót juttatnak a felhőkbe, amely amúgy is jelen van az óceán felett képződő felhőkben.
https://hvg.hu/zhvg/20260603_szuper-el-nino-extrem-idojaras-hoseg-szarazsag-arvizek-ehinseg-irani-haboru-elelmiszer-inflacio
A kutatás alapján a felhők fehérítése megfordítja a hőmérsékletre és a csapadékra gyakorolt hatások többségét: az El Niño alatt felmelegedő övezetek hűvösebbek, a nedvesebbé váló területek pedig szárazabbak lesznek, illetve fordítva. A kutatók azt is megállapították, hogy a beavatkozás jobban működik, ha korán, júniusban kerül rá sor, és folytatják a következő februárban.
A technológia azonban nem áll még készen az alkalmazásra. A tanulmány szerzőinek becslése szerint 2400 repülőgépre, azaz a világ kereskedelmi flottájának 2 százalékára lenne szükség, hogy tengeri sót juttassanak az égbe. A berendezéseket már tesztelik, de a permetezők még nem működnek megfelelő mértékben Jessica Wan szerint.
Ha a kihívást sikerül is legyőzni, még mindig maradnak kétségek: minden régió nem részesülne az El Niño megfordításának előnyeiből – a szimulációk szerint például Európa és Ázsia felmelegedne a beavatkozás nem várt hatásaként.
A másik kockázat, hogy eddig még nem tanulmányozták a hosszú távú hatásokat – ismerte el Jessica Wan – nevezetesen, hogy mi történne az éghajlat természetes változékonyságával, ha többször is megismételnék a felhők kifehérítését.
A kutató rámutatott: már túl vagyunk azon a szakaszon, ahol le lehetne állítani a szennyezőanyag-kibocsátást, és ezzel megoldani a klímaváltozás problémáját. Már benne vagyunk a felmelegedésben. A klímamérnökséggel kapcsolatban úgy vélekedett: „Az a kérdés, hogyan tudjuk enyhíteni a legsúlyosabb hatásokat, miközben egy hosszú távú megoldáson dolgozunk”.
https://hvg.hu/tudomany/20260701_copernicus-jelentes-junius-oceanok-homersekleti-rekord-el-nino-eghajlatvaltozas
