Egy kutató statisztikai számításokkal becsülte meg, hány ember életét követelhette Európában a kontinensen lényegében példátlan forróság.
Pokoli hőhullám söpört végig Európán az elmúlt körülbelül két hét során, mely végül hazánkat is elérte, sosem látott maximumhőmérsékletet okozva.
A kontinens történelmének egyik – ha nem a – legsúlyosabb hőhulláma minden valószínűség szerint a klímaváltozás számlájára írható, és sokak számára végzetes volt. Egy új, az amerikai Indiana Egyetem (Bloomington) klímakutatója, Christopher Callahan által jegyzett becslés szerint 20 390 halhatott meg a hőhullám következtében Európában a június 22. és 28. közötti időszakban.
Az elemzés – mely még nem esett át a lektorálási folyamatokon, így a Zenodo preprint szerverén érhető el – egy korábban kifejlesztett statisztikai modellen alapszik, amely azt veszi górcső alá, hogy hogyan változik a halálozási arány a hőmérsékletek emelkedésével Európában.
Mindezt a klímakutató egy meggyőző friss adattal is demonstrálta, eszerint míg Brüsszel központjában a héten több mint 47 fokot is mértek, addig a város melletti erdőségben a hőmérséklet nem érte el a 25 fokot.
A szakember úgy véli, a megállapításai összhangban állnak a hőhullám kezdete óta érkező, többlethalálozásról érkező jelentésekkel. Franciaországban például június 24. és 27. között 1000 fős többlethalálozást jelentettek, azaz ennyivel többen veszítették az életüket, mint ebben az időszakban átlagosan – derül ki az AFP jelentéséből.
„Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a hőmérséklet-emelkedés kétszerese a globális átlagnak” – figyelmeztetett az X-en közzétett bejegyzésében Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.
Christopher Callahan elemzése szerint a 40 Celsius-fok feletti napokon a heti halálozási arány több mint 6 százalékkal nő, a 25 Celsius-fok körüli napokhoz képest. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a melegebb régiók kevésbé érzékenyek a hőségre – alátámasztva az alkalmazkodásra vonatkozó bizonyítékokat. Az igazán extrém forróság azonban már ezeken a helyeken is érdemben növeli a halálozási kockázatot, jegyzi meg a Gizmodo.
Az egyszerű házkörüli teendők is egyre megterhelőbbek lesznek a forróság következtében. Míg 1950-ben évi 600 óra volt veszélyesen meleg az idősekre nézve, ez a szám napjainkra 900-re emelkedett.
Fontos ugyanakkor, hogy ez egy statisztikai adatokon nyugvó, ráadásul előzetes becslés, nem a többlethalálozások hivatalos, összesített értéke.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Az amerikai elnök unortodox kortesbeszédeket tart a vesztésre álló republikánus jelöltek mellett a kampány hajrájában. Vajon hogy kell értelmezni elhatalmasodó fixációját?
