Három sikeresen abszolvált parlamenti választás (1994, 2002, 2006), négy kormányfő – statisztikailag nézve így fest a Magyar Szocialista Párt „dicsőséges” története, ami egy hosszú agónia után a végéhez érni látszik azzal, hogy a párt logója az 2026-os választáson – előre láthatóan – már nem szerepel a listás szavazólapokon.
Mihail Kavelasvilinek tetszik a kormánypárt ötlete a pártok betiltására, amelyeket azzal vádol, hogy külföldről pénzelik őket.
A Tisza elnöke szerint amelyik párt ezt nem teszi meg, az „Orbán Viktor és bűntársai hatalomban tartásán dolgozik”.
2025 legelején minden harmadik felnőtt a Tisza Pártot támogatta.
Magyar Péter fellépése többet árt az ellenzéki, mint a kormányoldalon. Erről Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke beszélt politológushallgatók előtt Szokolyán.
A Momentum politikusa szerint az állam nem a gyerekeket, hanem a pedofilokat védi.
„Budapest azért köztársaság, hogy egyszer az egész ország az legyen” – mondta a főpolgármester az ellenzéki pártok vasárnapi tüntetésén.
Alig különböztethetők meg egymástól az ellenzéki pártok gazdasági üzenetei, holott mindegyik azt szeretné elérni, hogy a válságos évektől szabadulni vágyó, az ország és saját háztartásuk helyzetét borúsan látó szavazók éppen őt válasszák a júniusi kettős voksoláson.
Több párt azt szeretné, ha a jövőben nem Orbán Viktor vagy az Országgyűlés választhatná ki Novák utódját.
Szavakban az átláthatóbb közéletért küzd, mégis vajmi keveset tudni a Szuverenitásvédelmi Hivatalról.
Az összefogásra hivatkozva egyes pártok életben tartanak nulla támogatottságú pártokat, és hivatalba juttatnak arra érdemtelen embereket – véli Hadházy.
Gyurcsány Ferenc sajtónyilatkozattal, a Mi Hazánk ágyútűzzel készül az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából hétfőre, és lesz olyan párt is, amely csak a Facebookon jelentkezik majd, élőben nem. Délutánra civilek és a Városháza szerveztek közös oktatásügyi tüntetést.
A szocialisták szerint Magyarország autokrácia, mégis demokratikus játékszabályok között akarják megdönteni a NER-t, lehetőleg közösen indulva, ezzel pedig egy ideig mindenképpen életben tartva az MSZP-t és még néhány kispártot is.
Régen volt ilyen alacsony a kormánypártok támogatottsága, 5 hónap alatt 6 százalékponttal esett a Fidesz-KDNP népszerűsége – derül ki a Republikon Intézet közvélemény-kutatásából. Az ellenzéki térfélen viszont a 3 párt is növekedni tudott.
Még nem árulják el, ki lesz az EP-listavezetőjük, de a Második Reformkor párt első sajtótájékoztatóján kiderült, Vona Gábor új formációjának egyik alelnöke saját elmondása szerint kormánytisztviselő volt a külügyben. Külföldiek támogatását tiltja az alapszabályuk, az időzítésről pedig azt mondták, „most érett meg a gondolat”.
A független képviselő a Népszavának adott interjúban azt mondta, biztosak lehetünk abban, hogy tovább durvul a rendszer, mert ha a Fidesz úgy érzi, hogy baj van, akkor lépni fog, akár a megfélemlítésben is.
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
A témák és mondandók nem változtak.
Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.
Pintér Sándor kizárólag a pártok képviselőivel állt szóba.
