Felelősséghárításnak és a kudarc kimagyarázásának kétségbeesett kísérletének nevezték az ellenzéki pártok Orbán Viktor szombati évértékelőjét. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy mi maradt ki a beszédből, így például hogy pontosan mit akar tenni az infláció ellen, hogy beismerje: az oroszbarátsága miatt elvesztette szövetségeseit. Volt, aki szekunder szégyent érez miatta.
A kormánypárt népszerűsége gyakorlatilag a választási győzelem óta, ha apránként is, de folyamatosan csökken, aminek egyfelől a gazdasági válság, másfelől pedig az oktatási rendszerrel kapcsolatos feszültségek az okai.
Első ránézésre hat bukott ellenzéki párt mellé semmi szükség nincs egy hetedikre. Akkor miért jön létre az új pártja? Összeszedtük a lehetséges okokat.
Az ellenzéki pártoknak egy közös programjuk van október 23-ra, azt viszont nem ők szervezik: politikusaik ki fognak menni a diákok tüntetésére.
Dobrev Klára árnyékkormányát a korábbi miniszterelnök-jelölt vakvágánynak tartja.
Több pontból álló módosító javaslatcsomagot terjesztenének be az ellenzéki frakciók a 2023-as költségvetéshez, ami szerintük rendkívül hátrányosan érintené az önkormányzatokat.
Márki-Zay Péter hosszú posztjában a Direkt36 cikkének néhány elemét „lejáratú célzatúnak” nevezte, azonban a cikk főbb állításait nem cáfolta. Azon pedig nagyon megütközött, hogy a stábja a háta mögött hogyan „vágta át” néha.
A képviselő arról szeretne velük egyeztetni, hogyan fogják közösen elkerülni a „díszletellenzékké” válást a parlamentben.
A Jobbik utoljára úgy jutott be a közmédiához, hogy bemásztak a kerítésen.
A DK showműsornak, a Párbeszéd béna szóviccekkel teli rossz standupnak, a Jobbik reagálásra is alkalmatlannak, az MSZP lázálomnak tartotta Orbán Viktor szombati évértékelő beszédét.
Ötvenszázalékos béremelést, a Klik és a tankerületek felszámolását, nagyobb önállóságot, kevesebb munkaterhet ígértek a pedagógusoknak esetleges kormányra kerülésük után az ellenzéki pártok hétfői nyilatkozatukban, és egyben szolidaritást is vállaltak a sztrájkokkal. A Fidesz szerint a baloldal hergeli a tanárokat.
Közösen állt ki szerdán a nyilvánosság elé a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt. Az újságírók kérdéseket hivatalosan csak a népszavazási aláírásgyűjtéssel kapcsolatban tehettek fel, lapunk azonban szóra bírta Márki-Zayt a hetedik frakcióval kapcsolatban is.
A Márki-Zay Péter vezette szövetség 2-3 ezer, míg a kormánypártok 5-8 ezer hellyel számolhatnak.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom szerint gyorsabban is haladhatnának, de a Nemzeti Választási Iroda „folyamatosan és szándékosan nehezíti az egységes ellenzék aláírásgyűjtését”.
Az ellenzéki összefogás pártjai és Márki-Zay Péter is számos kérdésben kiterítették már lapjaikat a választók előtt. Ön hogyan vélekedik az elképzeléseikről? A Közös Alap vagy a miniszterelnök-jelölt megoldását látná szívesen, netán megtartaná azt, amit a Fidesz–KDNP-kormány alkotott meg az elmúlt időszakban. Kérdéssorunk segítségével megoszthatja véleményét. Hvg.hu-kérdőív.
A pártrendszerre is komoly hatása lesz a politológus szerint annak, hogyan ér véget az ellenzéki előválasztás.
Az ellenzéki pártok lefoglalják magukat az előválasztással, a Fidesz alapvetően azt mantrázza majd, mint 4 éve ilyenkor, de mégsem lesz eseménytelen az őszi politikai szezon: összeül a törvénygyár, szárnyra kaphat a Pegasus-botrány, jöhet az újabb járványhullám, miközben erős lesz a kormányon a nemzetközi nyomás is.
A 4-es számú választókerületben pillanatnyilag a Demokratikus Koalíció támogatottsága a legmagasabb egy kutatás szerint.
A miniszterelnök-jelöltséget pedig Karácsony Gergely nyerné, őt tartják ugyanis a legszimpatikusabbnak a választók egy újabb felmérés alapján.
Céljuk, hogy képet adjanak Orbán Viktor kormányának járványügyi teljesítményéről.
