Fideszes pultokkal vették körbe az előválasztási sátrat a Bosnyák téren
A sátorhoz vezető utat szinte teljesen elállták a Fidesz aláírásgyűjtő pultjai és aktivistái.
A sátorhoz vezető utat szinte teljesen elállták a Fidesz aláírásgyűjtő pultjai és aktivistái.
Bár két független forrás is megerősítette, "a cikk megjelenését követően az érintettek hitelt érdemlően cáfolták a megjelentetett információt".
Az ellenzék példát vehet Csehországról, ahol az együttműködés révén sikerült megbuktatni az autokrata Andrej Babist, írja a német közszolgálati adó kommentárja.
Mindössze egy hetet kaptak az ellenzéki szavazók, hogy az előválasztás második fordulójában kiválasszák az összefogás miniszterelnök-jelöltjét, ám Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, valamint a mögöttük álló pártok összessége egy teljes kampányidőszakot sűrített be hét napba, már ami a fordulatokat és a drámát illeti. Az előválasztás utolsó napjára összeszedtük mindazt, amit az elmúlt héten megtudtunk a miniszterelnöki aspiránsok céljairól, vitakészségéről, az őket támogató szervezetekről, és arról, mennyire tudják sárdobálásban is felvenni a harcot a Fidesszel.
Közben a DK arról számolt be, hogy telefonon keresik az embereket, és azt állítják, vége van az előválasztásnak, már ne menjenek szavazni.
Ahhoz, hogy a most megszerzett figyelem, médiafelület, lelkesedés megmaradjon, el kell kezdeni a kormányzást – árnyékban és virtuálisan. Az imáinkba foglalt ingadozó szavazók nemcsak azt méricskélik, milyen távol van Gyurcsány, hanem azon is töprengenek, hogy akárki a nyertes, mit csinálna konkrétan. Vélemény.
Jókora államháztartási hiány és magas infláció mellett kezdhetne dolgozni a következő miniszterelnök és pénzügyminiszter, ha 2022-ben leváltanák a kormányt. Az ellenzék azt ígéri, hogy ezermilliárdos nagyságrendben találna pénzt a saját céljai megvalósítására - megnéztük, mi lehet reális ezek közül.
Eddig több mint 441 ezren adták le a voksukat az ellenzéki előválasztás második fordulójában, amelyben 127 ezer új szavazó vett részt.
A jobb- és baloldali klímapolitika csapott össze csütörtökön az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre pályázók beszélgetésén a HVG szerkesztőségében. A nagy kérdésekben, kibocsátás-csökkentés, Paks, Mátrai Erőmű egyetértő jelöltek között éles vita alakult ki arról, kire és hogyan kell ráterhelni a klímaharc költségeit.
Napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről beszélget csütörtök este az ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltségre pályázó két versenyben maradt jelölt. Dobrev Klára és Márki-Zay Péter elmondhatja konkrét terveit arról is, kinek kell állni a klímaválság költségeit.
260 ezer fölött jár az előválasztás második fordulójában szavazók száma, közülük 67 ezren olyanok, akik az első körben nem szavaztak.
Márki-Zay Péter szerint több polgármestert is zsarolással vett rá a DK Dobrev Klára támogatására, de neveket nem mondott.
Pulai András, a kutatóintézet vezetője szerint nem lehet megbízhatóan kutatni egy olyan időszakban, amikor „ennyire hullámzik az emberek lelkiállapota.”
Vajon mit gondol napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről a két miniszterelnök-jelölt? Csütörtökön kiderül. A beszélgetést a HVG és a Greenpeace Magyarország szervezi.
Zsarolás, Karácsony és a haza elárulása, hazaárulózás, gyűlöletkampány – záporoznak a vádak az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért küzdő Dobrev Klára és Márki-Zay Péter között.
Úgy látszik, eddig halogatta, de szombaton Orosz Anna is leadta Márki-Zay Péterre a szavazatát.
Valahogy összekeveredtek helyszínek és a napok.
Miközben több taguk nyíltan Dobrev Klárát támogatja az előválasztás második fordulójában.
A szavazatokat megyénként, Budapesten pedig választókerületenként fogják összeszámolni a számlálóbiztosok.
Mit kezdene Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter a magyar gazdasággal, ha az ő vezetésével meg tudná nyerni az ellenzék a 2022-es választást? A két, versenyben maradt ellenzéki miniszterelnök-aspiráns gazdasági programját és ígéreteit néztük át.