Magyarország abból a szempontból lóg ki a sorból, hogy lakossága hosszú ideig éppen a rezsicsökkentés miatt a piaci árnál többet fizetett az áramért és a gázért. Most viszont nincs olyan európai ország, amely nem segíti a háztartásokat az energiaárak elszállása óta.
Sokkal többet kér a MÁV az áramért a szállítmányozóktól, mint amiről előzetesen tájékoztatta őket.
Jelezniük kell, hogy augusztus elsejétől már többet kell fizetniük az energiáért.
A székesfehérvári fideszes polgármester elmondása szerint borúlátó azzal kapcsolatban, hogy mindenhol ki tudják majd gazdálkodni a magasabb energiaárakat.
Budapesten 10,17 eurócent/kWh például a villamos energia ára, míg Rómában 49,32, Prágában 40,14, Bécsben pedig 47,44 eurócent.
Olcsóbb lesz az elektromos áram Spanyolországban és Portugáliában, mert maximálják a földgáz árát. Ily módon a rezsicsökkenést az energiaóriások profitjából fedezik.
Weimarban például fél órával később kapcsolják be és fél órával korábban kapcsolják le az utcai lámpákat.
Véget ért a benzinárstop, a gazdaságnak pedig nincs több tartaléka.
Szinte meg sem érzi a magyar gazdaság a környezetében halmozódó konfliktusokat – véli a kormány. Szerinte Magyarország száguld tovább az emelkedő pályán, a költségvetési hiány és az államadósság pedig kiigazítás nélkül is úgyszólván automatikusan csökken.
Drágulni fog a búza és a földgáz is, de a jelenségnek súlyos humanitárius következményei is lesznek – vélekednek a Világbanknál.
Az energetikai szakértő szerint Orbán Viktor biztosra ment, amikor olyan feltételeket szabott a rezsicsökkentés fenntartására, amikbe az EU biztosan nem fog belemenni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a 2022. január-februári külkereskedelmi termékforgalom értékét. A korábbi évektől eltérően az idei év első két hónapjában erős, közel 335 millió eurós hiány mutatkozott az import-export mérlegben. Az okok közül főleg az energiahordozók és az ipari alapanyagok áremelkedését, valamint a forintárfolyam gyengülését kell kiemelni.
Az Aldinál eddig nagyjából 120 termék árát emelték, ez azt jelenti, hogy a teljes kínálat mintegy 10 százalékát érinti a drágulás. Többet kell fizetni a vajért, a sajtokért és a tusfürdőkért is.
Az orosz energiáról való leválás magasabb energiaárakat hoz majd Németországnak.
Azoknak a villamosenergia-termelőknek, amelyek megawattóránként 450 lejnél drágábban adják a villanyáramot, 80 százalékos adót kell befizetniük a (450 lej feletti) többletnyereségre.
A lakossághoz hasonlóan ők is rezsicsökkentést szeretnének.
Az elszálló energiaárak és az infláció miatt a börtönök fenntartási költségei is nőhetnek.
A Fővárosi Közgyűlés mégsem tárgyalta a BKV idei költségvetését, amely 26 milliárd forintos veszteséggel számolt. A következő ülésen központi téma lesz a közösségi közlekedés helyzete.
A szakértők számításai alapján így a rezsicsökkentés fenntartása családonként idén már 320 ezer forintba kerülhet.
A kormány beengedte a hatósági áras körbe a kisvállalkozásokat, cserébe kidobta onnan a költségvetési intézményeket. Ezek legtöbbje így egy központi keretszerződés alatt kényszerül áramot venni. A keretszerződésben a kereskedők által elkérhető ár maximuma a tőzsdei árakhoz van indexálva, ténylegesen a hatósági ár három-, négyszeresén alakultak az árak.
