Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Olaf Scholz német kancellár vasárnap a német az ARD televíziónak arról beszélt, hogy az oroszoktól való energiafüggetlenség magasabb energiaárakkal fog járni – írta meg a Reuters.
Scholz szerint ezen a tényen az sem segítene, ha a bezárás előtt álló atomerőművek működését meghosszabbítanák. Ugyanakkor a széntüzelésű erőművek üzemeltetési idejét rugalmasan hozzá tudják igazítani a helyzethez. A német kancellár a múlt hét során egy nagyjából 17 milliárd eurós energiatámogatási csomagot is összeállított, ami az orosz energiahordozókról való leválást kívánja segíteni.
Németországban a megmaradt hat atomerőműből hármat 2021 végén zártak be, a maradék hármat pedig 2022 végével állítanák le.
