Sem az Erasmus-program kapcsán, sem a jogállamisági feltételek teljesítése terén, sem pedig a rendelkezésre álló uniós források elérése érdekében nem tett komoly lépéseket a magyar kormány nyáron, holott egy fontos pénzügyi keret péntektől elérhetetlenné válik.
Nyolcezer diák eshet el a külföldi ösztöndíj lehetőségétől.
Ha nem jön be a jóslata, már jövőre 4500 magyar egyetemista maradhat ki az uniós ösztöndíjból.
Miközben romlik a közhangulat és az emberek anyagi helyzete, az elmúlt egy évben felerősödött a hallgatás is. Sokan inkább nem vállalják névvel a véleményüket, csak hogy elkerüljék a konfliktusokat. A kormány érdemi ügyekben hallgat (el információkat), aki viszont felemeli a szavát, azt eltapossák.
Hahn egyértelművé tette azt is, hogy már az őszi Erasmus+-programban is veszélyben van a magyar diákok részvétele.
Az elmúlt hétvégén az EU és Tunézia aláírt egy Egyetértési Memorandumot, amely öt területen rögzíti a közös tennivalókat. A legfontosabb ezek közül a migráció kezelése, de szó van benne az Erasmusról is.
Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait, azonban ha november végéig nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a modellváltó egyetemekkel nem fogják tudni megkötni a támogatási szerződéseket a 2023-2024-es időszakra. Vagyis ebben az esetben hiába minősít a Tempus nyertesnek egy egyetemet, a gyakorlatban az intézmény nem jut majd pénzhez. Ironikus módon, miközben a kormány minden fronton igyekszik bebizonyítani, milyen jó ötlet a modellváltás, mégis az állami egyetemek hallgatói és kutatói azok, akiknek a jelek szerint nincs mitől tartaniuk. Leszámítva a kormányzati nyomást.
Az egyetemnek elfogyott a pénze, a kormány pedig csak akkor ad, ha modellt vált.
Mivel néhány nap múlva meg kellene kötni a következő tanévre vonatkozó Erasmus+-os szerződéseket, viszont a közalapítványi kuratóriumok összeférhetetlenségének feloldására vonatkozó magyar teljesítések továbbra is csak ígéretek maradtak, a Fidesz EP-képviselőcsoportja közleményben ítélte el – az Európai Bizottságot.
A portálnak nyilatkozó belső források szerint ugyanakkor szó sem lehet arról, hogy Magyarország egy centet is lásson az EU új generációs, helyreállítási programjából, amíg nem rendezi megnyugtatóan a jogállamisággal kapcsolatban felvetett problémákat.
Két közalapítványi formában működő magyar egyetemet kihúztak az Erasmus+ egyik támogatási formájának nyertesei közül. Sem a Semmelweis, sem a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nem kaphat EU-s pénzt, az állami fenntartású BME azonban igen.
Továbbra is bizonytalan azoknak a helyzete, akik ősszel utaznának ezzel az ösztöndíjjal külföldre az alapítványi egyetemekről.
A magyar egyetemi élet szereplői napi szinten kénytelenek szembesülni azzal, hogy elapadt a felsőoktatás uniós finanszírozása. Arra hivatkoznak, hogy semmi közük a magyar kormány és az EU közötti politikai vitákhoz.
Megérkezett Brüsszelbe a magyar kormány jogszabályjavaslata az egyetemi kuratóriumokkal kapcsolatban, amely ismét nem pontosan azt tartalmazza, amit a brüsszeli testület kért.
Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjával tárgyalt Brüsszelben Navracsics Tibor. A megbeszélésen a közalapítványi formában működő egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos aggályokról esett szó, csakúgy, mint a miniszter korábbi brüsszeli látogatásain már többször is az elmúlt hónapok során.
Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozású projektekből.
A miniszter szerint az Európai Bizottság számára nem jelent problémát, ha a kidolgozottság érdekében kicsit később küldik el az elvárt törvényjavaslatokat.
Eddig sem volt könnyű áttekinteni és megérteni, hogy mi történik a Magyarországot megillető különböző uniós pénzek kapcsán, a tárgyalásokról szóló hivatalos információk hiányában arról is nehéz képet alkotni, hogy éppen melyik ügyben hol tartunk. Az EUrologus brüsszeli és budapesti források segítségével összeszedte, ami a jelenlegi helyzetről tudható.
