Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjával tárgyalt Brüsszelben Navracsics Tibor. A megbeszélésen a közalapítványi formában működő egyetemek kuratóriumaival kapcsolatos aggályokról esett szó, csakúgy, mint a miniszter korábbi brüsszeli látogatásain már többször is az elmúlt hónapok során.
Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozású projektekből.
A miniszter szerint az Európai Bizottság számára nem jelent problémát, ha a kidolgozottság érdekében kicsit később küldik el az elvárt törvényjavaslatokat.
Eddig sem volt könnyű áttekinteni és megérteni, hogy mi történik a Magyarországot megillető különböző uniós pénzek kapcsán, a tárgyalásokról szóló hivatalos információk hiányában arról is nehéz képet alkotni, hogy éppen melyik ügyben hol tartunk. Az EUrologus brüsszeli és budapesti források segítségével összeszedte, ami a jelenlegi helyzetről tudható.
A fideszes politikus szerint azért fordultak el a fiatalok az uniótól, mert „Brüsszel” felfüggesztette az Erasmus-program finanszírozását.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta: faji alapú bosszút áll az Európai Bizottság a magyarokon, Schaller-Baross Ernőt és Győri Enikőt pedig ő javasolta abba a fideszes delegációba, ami Svédországba és Finnországba utazott tárgyalni.
"Utánkövető tárgyalást" tartott Brüsszelben a területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter.
A modellt váltott felsőoktatási intézmények vezetői azért érzik igazságtalannak az Európai Bizottság döntését, mert úgy vélik, az új struktúrában versenyképesebbé vált az intézményük.
A miniszter szerint nyárra megérkezhetnek az uniós támogatások a programokra.
Azt továbbra sem tudja a miniszter, hogy mi lesz a kuratóriumokban pozíciót betöltő polgármesterekkel és parlamenti képviselőkkel.
Dézsi Csaba András ebben a pozíciójában havi 1,5 millió forintot kap, de szerinte ez nem a pénzről szól.
A Politico szerzője, William Natrass szerint a felsőoktatási EU-s támogatások felfüggesztése jóval keményebben sújthatja az Orbán-rendszert, mint ahogyan azt jó néhányan gondolják.
Hiába célja az új modellnek az ösztöndíjosztás, erre a gyakorlatban nem sok pénz jutott eddig.
Az Európai Bizottság abban érdekelt, hogy megoldás szülessen a magyar felsőoktatás uniós finanszírozásával kapcsolatban - ez derült ki az illetékes uniós biztos brüsszeli nyilatkozatából.
Közös közleményt adott ki két európai biztos, amelyben azt is megerősítették, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alá tartozó egyetemek továbbra is pályázhatnak az uniós programokra. Ha pedig visszavonják a Tanács határozatát a támogatások felfüggesztésről, akkor a pénzeket is megkaphatják.
A hvg.hu hiába kérdezte a vezető politikusokat, hogy ha ők az akadályai az Erasmus-pénzek érkezésének, lemondanának-e a posztról és az azzal járó pluszpénzről, nem kaptunk választ. Az MSZP-s Tóth Bertalan is próbálkozott a kérdésssel, ő már kapott választ, de az felér egy pofonnal.
Nem szeretné belátni a magyar állam, hogy az uniós aggályok a kormánytagok által is megszállt egyetemi kuratóriumok miatt nem újkeletűek, ezért hatpontos magyarázó posztot tettek ki Facebookra. Ellenőriztük a tényeket: annyi stimmel belőle, hogy az Erasmus az Európai Unió egyik legsikeresebb programja, de a különböző jogi magyarázatok egytől egyig félrevezetőek.
Az e heti brüsszeli miniszteri látogatásokkal semmi sem dől el végérvényesen, de ha a tárgyalások eredményesek, akkor az egyetemek uniós finanszírozása új lendületet kaphat – állították az EUrologus által megkérdezett források. Mind a magyar kormánynak, mind az Európai Bizottságnak van mozgástere, ha akarják, tudják is használni. Ehhez azonban kölcsönös kompromisszumokra van szükség.
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a kormány képviselői arról, miért emelték meg a nemzetközi és uniós felsőoktatási pályázatokra szánt összeget.
A miniszter az Erasmus-, a főpolgármester pedig a kampányfinanszírozást firtató kérdések alól bújt ki.
