Hatvan százalék esélyt lát arra Gulyás Gergely, hogy még idén sikerül rendezni az Erasmus-program finanszírozását az Európai Bizottsággal – jelentette be a csütörtöki kormányinfón. Ehhez nem kell rendkívüli parlamenti ülést összehívni augusztusban, azt ugyanis Brüsszelben is megerősítették a kormánynak, hogy a kérdést ráér októberig rendezni.

Korábban a hvg.hu is októberi határidőről írt, egy bizottsági sajtótájékoztatón azonban a testület szóvivője úgy fogalmazott: számításaik szerint legkésőbb szeptember elsejére, az egyetemi szemeszter kezdetére alá kellene írni a szerződéseket a Tempus Közalapítvány és a magyarországi egyetemek között. Gulyás szerint azonban ebben tévedett.

Bár a miniszter hangsúlyozta, hogy a 60 százalékos becslés csak a személyes véleménye, ez semmiképpen nem biztató annak a körülbelül 4500 egyetemistának, akik megegyezés hiányában kimaradhatnak az uniós csereprogramokból.

A magyarországi Erasmus+-pénzek kiosztását felügyelő Tempus Közalapítvány (TKA) július közepén ugyan megtartotta kuratóriumi ülését, melyen döntöttek az idén beadott Erasmus+-pályázatokról. a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek pályázatait azonban csak feltételesen tudták támogatni. Velük csak akkor tudnak támogatási szerződést kötni a 2024 őszi félévében induló hallgatói csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad. Ehhez van szükség a megegyezésre október végéig.

A Tanács, vagyis az uniós tagállamok miniszterei – az Európai Bizottság javaslatára – tavaly december 15-én úgy döntöttek úgy, hogy az uniós pénzek védelmében a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő intézményekkel nem lehet kötelezettségvállalásokat aláírni az uniós finanszírozású programokban. Ez nemcsak a diákcseréket lebonyolító Erasmusra, hanem a világ legnagyobb kutatási programjára, a Horizont Európára is vonatkozik.

A vita az összeférhetetlenség megszüntetéséről szól a közalapítványi formában működtetett egyetemek kuratóriumaiban. Itt ugyanis hiába mondtak le az érintett miniszterek a kuratóriumok éléről, a lap információi szerint továbbra sincs megállapodás a két fél között arról, hogy a kuratóriumok tagjait milyen szempontok alapján válasszák ki. Budapest az Állami Számvevőszékre bízná az alkalmassági feltételrendszer kidolgozását, Brüsszel inkább egy külön testületre.