Alig szigetelt házakban, vacak hatásfokú biomassza-erőművekben végzi a hazai védett erdőkben kivágott fa nagy része, hiába tudjuk régóta, hogy ez nem vezet jóra. Az ezért évek óta csendesen küzdő civil természetvédőknél mostanra betelt a pohár, szemléletváltást követelnek, az erdőgazdálkodás megszüntetését a védett erdőkben.
Az állami erdészeti társaságok továbbra is prioritásként kezelik a lakosság tűzifa igényét és folyamatosan szolgálják ki a vevőket – közölte Nagy István agrárminiszter.
Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?
A kormányrendelet csak lehetőség, nem utasítás, a Pilisi Parkerdő nem fog változtatni a fenntartható erdőgazdálkodáson – közölte a társaság hétfőn. Szerintük a hazai erdőkben sikerült annyi tartalékot képezni, hogy ha több fát kellene is kivágni, az magát az erdőt mint zöld tőkét, nem fogja veszélyeztetni.
Egyes fajok száma robbanásszerűen nőtt, míg másoké jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben, s az elmúlt ötven évben születtek olyan döntések is, amelyek jelentős károkat okoztak a vadgazdálkodásnak.
A két éve, az önkormányzati választások előtt nagy erőkkel beharangozott engedményes tűzifát a vásárlók az idei fűtési szezonban már hiába keresték az állami erdészeteknél. Az olcsóbb fűtőanyag eltűnésének kommunikációjáról mintha megfeledkezett volna a kormányzat – nem úgy, mint a bevezetésről –, az illetékes szaktárcának azonban erre is van magyarázata. Az persze lehet, hogy ezt így is tervezték, de a bevezetéskor még a keret kiterjesztését lengették be.
Akár százmilliós is lehet a jégkár a Pilisben, illetve a Budai- és Visegrádi-hegységben.
