Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az erdőkkel kapcsolatos kormányrendelettel sem sérül a fenntartható erdőgazdálkodás – igyekszik megnyugtatni a tarvágást Natura 2000-es területeken is lehetővé tevő kormányrendelet által felszított kedélyeket a Pilisi Parkerdő Zrt.. Mint hétfői közleményükben írták, az erdőkért, illetve saját tüzelőjükért aggódók is megkerestek már őket az elmúlt időszakban.
A másfél hete kiadott kormányrendelet ellen több természetvédelmi és szakmai szervezet is tiltakozott, a WWF Magyarország például az erdőgazdálkodás fenntarthatósága miatt tartotta aggályosnak, szerveztek ellene a múlt hétre és erre a hétre is egy tüntetést. Az erdőkért aggódókat korábban az agrárminiszter, majd az erdőkért felelős államtitkár is próbálta megnyugtatni, egyelőre kevés sikerrel.
A fákért tüntettek a Kossuth téren - képgaléria
Több ezer embert mozgatott meg az a rendelet, amelyikben a kormány engedélyezte a tarvágást, hogy a szabadon megszerezhető tűzifával enyhítse a rezsiemelés miatti válsághelyzetet. Az eseményen ott volt fotoriporterünk, Veres Viktor is, az ő képeiből válogattunk.
A Pilisi Parkerdő szerint az általuk folytatott fenntartható erdőgazdálkodás lényege, “éppen az, hogy az erdő, a természeti értékek megóvása mellett juthassunk hozzá a fához, mint megújuló nyersanyaghoz”.
Idézik Reinitz Gábort, a társaság vezérigazgatóját, aki szerint maguk is tapasztalták nyáron a megnövekedett lakossági tűzifaigényt, amit ki is fognak tudni elégíteni. Az igazgató szerint a főváros és tágabb térségében 65 000 hektáron gazdálkodó cég területén
jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, amely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik. Évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítunk, melynek több mint 50%-a lakossági tűzifa
– idézték.
Az igazgató emlékeztetett, hogy a hazai erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte az erdővel borított területek arányát, amely “nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti mély elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül”. Szerinte ezekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a társadalom, "az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát hosszú távon közös társadalmi érdekünk fenntartani, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem 50-100-200 év múlva is számítunk. És nem csak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is."
Ahol lehet háttérbe szorították a tarvágást
A Pilisi Parkerdő az elmúlt két évtizedben az arra alkalmas területeken háttérbe szorította a tarvágásos és felújítóvágásos eljárásokat, valamint a Parkerdő 2020 óta dolgozik Városierdő-fejlesztési Programján, amelynek lényege Budapest és környékének klímavédelme és a lakosság rekreációs igényeinek megfelelő kiszolgálása – írták.
„Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a kormányrendelet, amely egyébként nem utasításokat, hanem csak energiavészhelyzetben alkalmazható lehetőségeket tartalmaz, nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát. Tevékenységünk célja továbbra is a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás. Fontos azonban tudni, hogy Magyarországon a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk.
Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatóak, így tudunk több faanyagot szükség esetére elérhetővé tenni úgy, hogy magát az erdőt mint Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetjük”
– idézték Reinitz Gábort.
