Akár jelképesnek is tekinthető, hogy a kivágott erdőben épült lombkoronasétány helyszíne, Nyírmártonfalva címerének fő motívuma egy fejsze. Persze ez valójában arra utal, hogy a környéken sokan élnek erdőgazdálkodásból, így Filemon Mihály helyi polgármester is, aki második világháborús hadifogoly nagyapja után kapott kárpótlási jegyek révén vált mezőgazdasági vállalkozóvá. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben foglalkozik erdőgazdálkodással a falu környéki, gabonatermesztésre nem igazán alkalmas földeken.

Üdvözlőtábla a falu határában a címerrel

Túry Gergely

A folyami hordalékból kialakult löszös, futóhomokos, hajdanán tölgyerdőkkel, az ártereken ártéri füzesekkel, nyárasokkal, valamint – nomen est omen – nyíresekkel fedett nyírségi táj valóban inkább erdősítésre alkalmas, nagyüzemben folyik a fatermelés. Az már más kérdés, hogy mára az őshonos növényzet jó részét kiszorították a gyorsabb növekedésű, gazdasági szempontból jövedelmezőbb, hamarabb profitra forduló, ám a természetvédelem szempontjából kevésbé áldásos, nem őshonos fafajtákból létrehozott monokultúrás ültetvények. Legyen szó akár a talaj nitrogéntartalmát károsan befolyásoló akácról – más növényzet nem igazán tud már ezen fejlődni –, akár a hírhedten jelentős vízigényű, a termőföldet az ország más részein is “kizsaroló” nemesnyárról.

Erdőnek néz ki, de nem az

A lombkoronasétányokat alapvetően trópusi esőerdőkre találták ki, ahol felfelé haladva a 40-50 méteres magasságba, szintről szintre olyan dolgokat lehet látni, amiket a földről egyáltalán nem – mondta a hvg.hu-nak Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. A szakember jelezte, hogy Európában is nagyon népszerűek lettek az ilyen létesítmények, de csak akkor érdekesek, ha kilátófunkciót is be tudnak tölteni, esetleg ha olyan idősebb erdőkben létesülnek, ahol szintezett a lombkorona, változatos a fafajok összetétele, van vizuális élmény. A látogatók többsége azonban itt is inkább a panorámát keresi. Faültetvényben lombkoronasétányt kialakítani szerinte pazarlás, legalábbis nem sok értelme van. “Ahol a környéken kevés az élményforrás, lehet némi létjogosultsága, és nem mondom, hogy nem tud élményt adni egy ilyen helyen egy efféle létesítmény, de ez elenyésző ahhoz képest, amennyibe kerül.” Az ökológus jelezte, hogy a kérdéses kultúrerdők – akácosok, homokra telepített fenyvesek, nemesnyárasok – a szó szoros értelmében nem erdők, bár jogilag mégis annak számítanak – az európai országok némelyikével ellentétben, ahol külön rendelkeznek a faültetvényekről és az igazi őshonos erdőkről. Ezért fordulhat elő, hogy a kormányzat előszeretettel hivatkozik az elmúlt 100 évben megduplázott, jelenleg 20 százalékos erdősültségre, de a 2 millió hektárosnak mondott hazai erdőállománynak jó, ha a fele valódi, őshonos fafajokból álló változatos élőhely. A többi monokultúrás, ökológiai szempontból problémás – az akác esetében inváziós-, a homoki fenyvesek esetében a klímaváltozás hatásai nyomán erdőtűz-kockázatot is hordozó – ültetvény, amelyek sok esetben a természetes élőhelyektől veszik el a helyet, ami természetvédelmi szempontból is káros. Túry Gergely   Itt nincs jelen az őshonos fajokból álló élővilág, a többnyire nyílegyenesen sorakozó fatörzsek között nem nyílnak a valódi erdőkre jellemző virágok, nincs cserjeszint, szegényes az állatvilág. Az itt kis számban előforduló rovarok, madarak vagy a patások csak jobb híján használják búvó- és táplálkozóhelyként. Erdőnek néz ki, de nem az. A lombkoronaösvények telepítésénél ugyanakkor tekintetbe kell venni azt is, hogy mennyiben kompenzálja az itt megvalósuló környezeti nevelés hatása a kialakításukkal járó bolygatást – betonozás, oszlopok helyének kiásása, az útban lévő fák kivágása – és a megnövekedett forgalom okozta zavarást. “Ez egy idős, őshonos fákból álló erdőben elég nagy rombolással járhat, ilyen szempontból egy ültevény kevésbé problémás” – mondja Gálhidy László, aki viszont figyelmeztet arra is, hogy ha már környezeti nevelésről van szó, egy érdeklődő gyermek számára aligha jelent izgalmas helyszínt egy monokultúrás faültetvény. (Az üggyel kapcsolatban Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítész fogalmazott meg meglehetősen sarkos véleményt a Telexnek. Ő "klisészerű elcsépelt elemnek" tartja a pályázatokban megjelenő lombkoronasétányokat, "amik létesítését nehéz máshogy értelmezni, minthogy kellett a pénz". )

Nemesnyárból állt – és a már jelenleg elindult telepítés után ismét ebből áll majd – az a jogilag erdőnek számító faültetvény is, ahol az Átlátszó híradása nyomán elhíresült lombkoronaösvényt felépítették. Az ügy azért tett szert országos hírnévre, mert úgy készültek el az eredetileg erdei ökoszisztéma fejlesztését célzó létesítmények egy uniós pályázat keretein belül, hogy a szóban forgó erdőt időközben az utolsó szálig kivágták.

Lombkoronaösvény tarvágás után

Túry Gergely

A polgármester magyarázata szerint mindez azért fordulhatott elő, mert évekig elhúzódott a 2017-ben benyújtott pályázat elbírálása (2021-ben ítélték oda a támogatást), és időközben szükségessé vált a tarvágás. A kérdéses erdő – ami, mint a hvg.hu-nak elmondta, a jogilag akkor is erdő, ha épp ki van vágva – ugyanis időközben vágásérett lett, és fokozottan fennállt a balesetveszély kockázata. Ráadásul öt évvel tovább meg is tartották, mint erdőgazdálkodási szempontból indokolt lett volna.

Filemon Mihály kitart amellett, hogy minden jogszerű volt a pályázattal kapcsolatban, és jelezte, át is minősítette az ültetvényt gazdasági rendeltetésű erdőből közjóléti rendeltetésű erdővé (ennek a lényege, hogy ezeknek az erdőknek a társadalom számára nyújtott szolgáltatásait erősítik, vagyis kellemes környezetet és pihenési lehetőséget biztosítanak az odalátogatók számára; a kérdéses pályázat is ezt célozta, a közjóléti átminősítés feltétele is volt a támogatásnak – a szerk.), és fenn is fogja tartani – vagyis újratelepíti 4-5 éves, előnevelt (ismételten) nemesnyár-csemetékkel.

Túry Gergely

A pályázattal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy ha már eleve vágásérettség közelében volt az erdő, akkor miért terveztek bele lombkoronaösvényt, a polgármester nem adott egyértelmű választ, hanem arról beszélt, hogy az erdei ökoszisztémák közjóléti funkciójának fejlesztését célzó összesen 1,61 milliárd forintos keretösszegű pályázatra (aminek végül alig a felét, 778 millió forintnyi forrást ítélték oda), csak 16-an pályáztak, pedig mind a több mint 40 ezer erdőgazdálkodó számára lehetőség lett volna rá. A lehetőségre – mint mondta – a kivitelező cég hívta fel a figyelmét, majd ennek nyomán vágtak bele 2018-ban, még polgármesterré választása előtt.

Úgy tűnik, az évtizedek óta erdőgazdálkodással is foglalkozó vállalkozó – legalábbis a lombkoronasétányról szóló közbeszerzési hirdetmény tanúsága szerint – nem látta előre, hogy ki kell majd vágni a vágáséretté váló erdőt. Legalábbis erre hivatkozva tolták ki hónapokkal a projekt megvalósításának határidejét, mivel az építési munkálatok idején tarvágás zajlott.

Túry Gergely

A pályázat utófinanszírozásban valósul meg, vagyis az ő saját vállalkozása és a kivitelező pénze áll benne jelenleg is, mivel – mint állította – a kincstár még nem utalta el a kérdéses, egészen pontosan nettó 60 226 377 forintnyi, még 2021-ben megítélt támogatást. Az utalás azonban feltehetően csak idő kérdése, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető támogatási adatokból kibogarászható, hogy a pályázat nyerteseinek kifizetése 2021-ben elindult, és öten már hozzájutottak a megítélt pénz legalább egy részéhez – bár Filemon Mihály neve egyelőre valóban nincs közöttük.

A faluban vegyes a helyzet megítélése, de a hvg.hu által megkérdezettek többsége nincs kiakadva az erdő nélküli lombkoronaösvényen, az újratelepítést emlegették, és megértőnek mutatkoznak a polgármesterrel, főként az őt és családtagjait az ügy kirobbanását követően – általa is felpanaszolt – ért kritikus üzenetek és állítólagos fenyegetések miatt.

Elkészült a tökéletes reakció a hírhedt magyar lombkoronasétányra

Ki gondolta volna, hogy a Jurassic Park című film ennyire jól illeszkedik a kis magyar valóságba?p>

Az egyik kisboltban csupán az okozott némi vitát a jelenlévők között, hogy a fideszes színekben induló, a kampányban a párt hathatós támogatását – a szavazók mozgósítása formájában – is élvező Filemon Mihály, vagy a tőle a 2019-es polgármester-választáson csupán 19 szavazattal kikapott elődje, a független Kövér Mihály Csaba tett-e többet a településért. Abban azonban egyetértettek: az előny, hogy a polgármester a kormánypárthoz tartozik.

Ahogy az Átlátszó is feltárta, nem ez az egyetlen lombkoronasétány a környéken, ilyen létesítésre nyert 64 millió forintnyi uniós pénzt Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, bár egyelőre még nem utalták át neki sem. Ő a közelmúltban Facebook-posztban büszkélkedett a korábban létesült Dinnyési kilátóval, valamint az év elején átadott Dinnyési pihenő és játéktérrel.

A Tasó László akácültetvényében létesült lombkoronaösvény körül vannak fák

Túry Gergely

Itt Nyírmártonfalvával ellentétben vannak fák – egy viszonylag fiatalnak tűnő akácültetvény közepén alakították ki a lombkoronaösvénnyel és játszótéri elemekkel dúsított pihenőhelyet – bár odatalálni nem könnyű. A képviselő posztjában közzétett képeken ugyan szerepelnek koordináták és van egy hevenyészett térképvázlat is, GPS-hiányában nem egyszerű a megközelítés.

A Nyíradonytól Nyírlugos felé vezető országúton semmi sem jelzi, hol kell lefordulni a látványosságokhoz vezető – az előző este leesett, majd elolvadt hó miatt pocsolyák tarkította – földútra, bár az sem marad élmény nélkül, aki elvéti a fordulót – ahogy tettük mi is először. Alig 400 méterre a Dinnyési kilátótól és erdei játéktértől áll egy másik kilátó is (ahogy egyébként Filemon Mihály lelombozódott lombkoronaösvénye közelében is van ilyen).

Egy kilátó a sok 61 lépcsős közül

Túry Gergely

A polgármestert megkérdeztük, hogy mennyire népszerű ez a látványosság, azt mondta, hogy sokan járnak arra, mert mindig üríteni kell a szemetet a közelében elhelyezett (egyébként egy karóhoz láncolt) kukából. A faluban azt rebesgetik, hogy az erdő nélküli lombkoronaösvényt is pont az arra kirándulók – állítólag Debrecenből érkező kerékpáros túrázók – szúrták ki először.

Ezek a kilátók korábban épültek, a falu határában a polgármesterével együtt öt darab is áll, szintén uniós támogatásból, és láthatóan ugyanolyan tervek alapján. Az általunk megnézett háromra pontosan ugyanúgy 61 lépcső vezet fel, és közös jellemzőjük, hogy rálátni róluk a hullámos, erdő(ültetvény)foltok tarkította nyírségi tájra a fák lombkoronája felett – már ahol vannak még fák.