A jövő évi költségvetés lesz a nagy tesztje annak, valóban komolyan gondolja-e a kormány az euró mielőbbi bevezetését – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. A Tisza által beígért menetrend ugyanis pusztán a gazdasági helyzet javulásából eredő bevételnövekedéssel nem lesz tartható, ahhoz komoly költségvetési konszolidációra is szükség lesz – hangzott el a cég háttérbeszélgetésén.
Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője itt kiemelte: tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges, úgynevezett konvergenciakritériumok egyikét sem teljesítette, és idén is csak arra van esély, hogy az árstabilitásra vonatkozó előírás teljesüljön, vagyis az infláció az elvárt szinten maradjon. És miközben a hosszú lejáratú kamatlábak szintje is fokozatosan közelít a referenciaértékhez, még mindig magas az államháztartási hiány, illetve az államadósság szintje. Vagyis épp azoknál az előírásoknál van komoly tennivaló, amely a kormány hatáskörébe tartozik.
https://hvg.hu/360/20260919_eurobevezetes-magyarorszag-koltsegvetes-tisza-kormany-hvg
A helyzet nem tragikus: az élénkülő beruházási aktivitás és a beérkező uniós források hatása segíti a konszolidációt, a költségvetés azonban rövid távon kényszerpályán mozog, nem csak az elmúlt években lelassult növekedés miatt, de amiatt is, hogy az államadósság a GDP 80 százalékát közelítő szintjének kamatterhe uniós viszonylatban magas. Ugyan a kritériumok teljesíthetőségét nagyban befolyásolja a nemzetközi környezet, az elemzők biztosak abban, hogy a lakosság és a vállalati szféra áldozatvállalása is elengedhetetlen a költségvetési egyenleg javításához. Ez a bevételi oldalon magasabb adókat jelenthet, kiadási oldalon a támogatások csökkenését.
Egy példával élve: nem Brüsszel várja el azt, hogy a Tisza megszüntesse a rezsicsökkentést, sokkal inkább az euró bevezetéséhez elvárt konszolidáció kényszerítheti ki az energiaárak kötött rendszerének valamiféle módosítását. (Más kérdés, hogy a kritériumok teljesítése minden EU-tagtól elvárt, még úgy is, ha nem áll szándékában bevezetni a közös európai pénzt.)
Ebből a szempontból lesz kulcsfontosságú, hogy a hamarosan benyújtandó jövő évi költségvetési törvényjavaslatban, illetve a jövő évre vonatkozó adócsomagban milyen intézkedéseket céloz meg a kormány. És persze az is, hogy az intézkedéseket következetesen vigye véghez a következő években.
Az Equilor mindenesetre nem tartja lehetetlennek azt a menetrendet, hogy az ország 2030-ra teljesítheti az előírásokat, és a rendszer szabályait követve belépjen az euróövezet „előszobájának” nevezett árfolyam-mechanizmusba, az ERM II-be, így pedig a kötelező két év – de inkább kettő és fél – letelte után legkorábban 2033-ban lehet euró Magyarországon. A kulcs az időzítésen túl az lesz, az árfolyam rögzítése milyen szinten történik majd. A szakértők szerint a választások után 350 forint körüli szintre felpattanó euróárhoz képest gyengébb, 360-370 forint közötti árfolyam várható.
A jelenlegi alacsony inflációhoz képest is van hova javulni – emelik ki az elemzők. Az MNB ugyanis 2028-tól – az euró bevezetéséhez történő igazodás részeként – a 3 (+/- 1) százalékról 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célt, ennek fényében a 2027-re prognosztizált 3 százalékos várható szint már nem tűnik olyan kedvezőnek. Emellett az Equilor szakértői – összhangban a kormány prognózisával – 7,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt várnak, ami jövőre 5,7 százalékra csökkenhet, és még 2028-ban sem éri el az EU által elvárt 3 százalékos szintet. Az államadósság az Equilor által vázolt pályán nem csökken 75 százalék alá – a nominális elvárás 60 százalék. A jelenlegi politikai viszonyok ismeretében vázolt prognózis nemcsak egy esetleg kiigazítást nem tud még kalkulálni, de a jelenlegi környezethez mérten kirobbanó növekedéssel sem számol: idén 1,8 százalékos GDP-bővülést várnak a szakértők, jövőre és 2028-ra is 2,5 százalékot.
https://hvg.hu/360/20260924_inflacios-cel-csokkentes-2-5-elonyok-hatranyok-arak-berek-euro
