Az Európai Parlament vitát tartott, ahol a decemberi Európai Tanács eseményeit összegezték, előkészülve a következő, februári találkozóra. A képviselők nem voltak elragadtatva attól, hogy az Európai Bizottság feloldott 10 milliárd eurónyi befagyasztott EU-forrást Magyarország számára, és a hangulaton nem segített, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök már a vita elején távozott.
Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe? Tisztáztuk az elmúlt hetek EU-s híreit közéleti podcastunkban.
Pert indít az Európai Bíróság előtt az Európai Parlament, mert az Európai Bizottság részben felszabadította a Magyarországnak járó forrásokat – tudta meg az EUrologus Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselőtől.
A közösségi oldalon megjelenő tartalmak nem szponzorációk lesznek – állítja a párt.
Adam Bodnar igazságügyi miniszter pénteken kísérletet tett Dariusz Barski, a főügyész első helyettesének leváltására.
Kajdi Csaba gyártja majd a tartalmakat az EU-s törvényhozásról.
A Fidesz és a nácik narratívája között találni hasonlóságokat – mondja az az EP-képviselő, aki petíciót indított a magyar kormány szavazati joga ellen az EU-ban. A kezdeményezést minden eddigi hasonló petíciónál többen írták alá.
A Fidesz is támogatta azt a javaslatot, amely a fogyatékkal élők EU-n belüli szabad mozgását könnyíti meg.
Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
Öt hónap múlva már tudni fogjuk, hogy milyen eredményeket hoztak a június 6. és 9. között tartandó európai parlamenti választások, és javában azt fogjuk találgatni, hogy milyen pártszövetségeket kötnek, köthetnek majd az EP-ben. És bár ezen a téren sok lesz a bizonytalanság, azt ki lehet jelenteni június 10-én, hogy volt-e jobboldali áttörés, vagy sem. Az biztos, hogy a szélsőjobb térnyerése egyelőre a központi kampánytéma, megelőzve bármilyen uniós szakpolitikát.
Történelminek nevezte az általa indított petíciót Petri Sarvamaa finn néppárti képviselő. A kezdeményezés arra irányul, hogy függesszék fel a magyar kormány szavazati jogát a tagállamok tanácsában. A fideszes Hidvéghi Balázs szerint az alaptalan rágalomhadjárat addig tart, amíg "az uniós intézmények tele vannak az ilyen Sarvamaa-féle alakokkal”.
A földrész szép csendben jobbra tolódik, írja a német lap cikke.
A jövő júniusi EP-választásokra készülve az Európai Parlament egy javaslat-csomagot dolgozott ki, amelyet szeretne a tagállamokkal elfogadtatni. Ismét előkerült a csúcsjelölti rendszer, aminek megvalósulására nem sok esély van.
A mesterséges intelligencia (MI) átfogó szabályozásáról szóló rendelet célja, hogy az európai piacon forgalomba hozott és az EU-ban használt MI-rendszerek legyenek biztonságosak és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az uniós értékeket.
Az Európai Parlament „Parlaméter 2023” felmérése szerint a polgárok továbbra is támogatják az EU-t, és nagyobb érdeklődést mutatnak a közelgő európai választások iránt. A migráció az uniós átlagnál is kisebb mértékben érdekli a magyarokat, és nem szerepel a legfontosabb problémák között.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban több mint 20 millióval több nő él a szegénységi küszöb alatt, mint férfi, a megfizethető energiaforrásokhoz való hozzáférés hiánya miatt. Az Európai Bizottság szerint „az energiaszegénység Európa-szerte széles körben elterjedt probléma, mivel 50-125 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő beltéri hőkomfortot”.
Konkrét formát öltött egy lehetséges uniós szerződésmódosítás, ez azonban nem jelenti azt, hogy lesz is belőle valami. Mindenesetre már decemberben színt kell vallaniuk a tagállamoknak, mivel a soros spanyol elnökség eléjük terjeszti az Európai Parlament javaslatát. A vétójog minimálisra korlátozása, az EP hatáskörének növelése, több közös politika – néhány pont a javaslatok közül.
Az Európai Parlament egy kötelező erejű jogszabállyal akar gátat szabni az egyetemi önrendelkezést és autonómiát fenyegető, más tagállamokban is megfigyelhető trendnek.
A magyar biztos egyes képviselők szerint félrenéz, ha olyan országban sérülnek a demokrácia alapelvei, amely éppen csatlakozásra vár.
Közeleg az uniós jogalkotási ciklus vége, ami azt jelenti, hogy ezekben a hetekben nagyon sok jogszabályt fogadnak el. Mivel az Európai Parlament utolsó alkalommal majd áprilisban ül össze, legkésőbb addig valamennyi folyamatban lévő ügyben a végső, tagállamokkal is egyeztetett változatot be kell nyújtani. Kiemelt fontosságúak a klímavédelemmel kapcsolatos törvények.
