Az Európai Parlament Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a belga soros elnökség képviseletében Hadja Lahbib belga külügyminiszter részvételével tartott vitát. Az ülés célja az volt, hogy a képviselők kifejthessék a véleményüket a decemberi Európai Tanács eseményeivel kapcsolatban, és elmondhassák, szerintük hogyan kellene hozzáállnia a tanácsnak Magyarország és a magyar kormány viselkedéséhez a jövőben.

Egy kis visszatekintés. Az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács legutóbb decemberben ülésezett. Az ülés előtt hetekkel Orbán Viktor jelezte, hogy a magyar kormány nem támogatja az EU közös költségvetésének módosítását, ami lehetővé tette volna egy 50 milliárd eurós segélycsomag folyósítását Ukrajnának, és az ukrán EU-tag-jelölti státusz megszavazását is vétóval fenyegette. Ezekhez a döntésekhez az összes tagállam beleegyezése szükséges, ezért Orbán kvázi zsarolhatta az EU-t vétójával. A Tanács előtti napon az Európai Bizottság bejelentette, hogy Magyarország teljesítette a jogállamisági feltételrendszer miatt befagyasztott kohéziós források feloldásához szükséges feltételeket, és engedélyezte 10 milliárd euró kifizetését. Másnap, a tanácsban Orbán Viktor épp akkor tartott kávészünetet, amikor Ukrajna tagjelöltségéről szavaztak, és a javaslat átment.

A másik fontos döntést, az Ukrajnának nyújtandó anyagi segélyt azonban még mindig blokkolja Magyarország, emiatt február elsejére újabb EU-csúcsot hívtak össze. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a most tartott parlamenti vitán kifejezte:

optimista vagyok, hogy tudunk megoldást találni.

A képviselők azonban nem voltak boldogok attól, hogy a bizottság legutóbb a jogállamisági pénzek feloldásával talált kompromisszumos megoldást az ukrán probléma rendezésére. Szerintük Orbán viselkedése “zsarolás”, és az EU-nak nem kellene engednie a hasonló viselkedésnek. Daniel Freund néppárti képviselő, Orbán egyik hangos kritikusa szerint a bizottság

engedte hogy megzsarolják, és a történelem legnagyobb kenőpénzét fizette ki.

A jövőre tekintettel a képviselők túlnyomó többsége úgy látta, a magyar jogállamisággal kapcsolatos vitákat folytatni kell, és esetleg meg kell indítani a 7-es cikkely szerinti eljárás második szakaszát, ami Magyarország szavazati jogának megvonását eredményezheti. Gwendoline Delbos-Cofield szerint Orbán "az elmúlt években mindenkit átvert és megzsarolt”, és ebből az egyetlen kiút az lenne, ha megvonnák az ország szavazati jogát, ezzel ellehetetlenítve, hogy a magyar vezetés fontos döntéseket blokkoljon. Manfred Weber szerint azonban a legutóbbi tanácsban "a vezetőknek nem volt sem ideje, sem bátorsága, hogy részletesen megvitassák a magyar helyzetet”. A politikus a bizottsággal sem volt megengedőbb, szerinte "elbuktak, ha a pénzről van szó”.

A képviselők elsöprő kritikáinak fényében nem festett jó képet a bizottságról, hogy Ursula von der Leyen már a vita elején, az európai pártcsaládok vezetőinek beszéde után távozott, így a legtöbb képviselő sérelmeit már nem hallgatta meg. Ezt többen szóvá is tették, jelezve, ez újabb jele annak, hogy a bizottság nem fordít megfelelő figyelmet a parlament kritikáira és aggodalmaira a magyar demokrácia helyzetével kapcsolatban.