Elképzelhető, hogy már láttuk az eurózóna válságának mélypontját? - teszi fel a költői kérdést Zsiday Viktor alapkezelő legfrissebb blogbejegyzésében. Az eurózóna költségvetési helyzete hatalmasat javult az elmúlt három évben, és nem lehet elvetni azt a lehetőséget sem, hogy drasztikus monetáris akciók nélkül is "kiülik" az eurózóna tagok a válságot.
Kisebb gazdasági visszaesést vár az idén Olaszországban az új gazdasági miniszter, mint amire a nemzeti bank és az üzleti szféra számít.
A 100 milliárd eurós spanyol bankmentő program 2028-ig tarthat, a támogatást négy részletben utalják át és az első 30 milliárd euró már júliusban megérkezhet - írta vasárnap a Der Spiegel.
A görögök döntő többsége azt szeretné, ha a kormány újratárgyalná a második, 130 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag feltételeit - derül ki egy közvélemény-kutatásból.
Nem szabad, hogy a tagállamok engedjék az ingatlanbuborékok kialakulását, a bankszektorok volumene pedig ne nőhessen a GDP többszörösére - nyilatkozta Joaquín Almunia, az EU versenyügyi biztosa a Figyelőnek. Az EU-biztos szerint meg kell erősíteni a pénzügyi felügyeleteket is és a nemrég bejelentett új uniós növekedési csomaggal úgy fókuszálnák a támogatásokat, hogy azok jobban előmozdítsák a növekedést.
Az euróválság idején ajánlatos magyar magatartásról értekezik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent publicisztikájában, amelyben Sebastian Mallaby brit gazdasági újságíró legutóbbi, Foreign Affairs folyóiratban megjelent írására reflektál.
Az euróövezeti szuverén adósságválság a szoros kereskedelmi, beruházási és pénzügyi kapcsolatok miatt nagyobb hatást gyakorol a közép- és kelet-európai gazdaságok kilátásaira, mint más felzárkózó térségi országokra, ugyanakkor a felzárkózó Európa is sokkal jobb helyzetben van a külső sokkok elviseléséhez, mint 2008-2009-ben volt - állapította meg csütörtökön Londonban ismertetett helyzetértékelésében a Fitch Ratings.
Az euróválság kapcsán egyre többen idézik föl, milyen sikeresen ruházta a szövetségre a tagállamok adósságait Alexander Hamilton, az Egyesült Államok első pénzügyminisztere.
Diplomatikus elutasítás fogadta az új görög kormány terveit, melyek a nemzetközi mentőcsomag feltételeinek enyhítésére vonatkoztak. A helyzetet nehezíti, hogy egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett az alakuló kormány pénzügyminisztere. Eközben nemcsak a görög problémákra, hanem az euróövezet perifériájának az együttes válságára kellene valamilyen megoldást találni, amelyhez nélkülözhetetlen lenne, hogy a csütörtöki EU-csúcson végre konkrét bejelentések történjenek. A baj az, hogy áttörés nemigen várható.
Az euróövezet fölbomlásával kezdődnek és új európai birodalom kialakulásával végződnek a forgatókönyvek, amelyeket lázas izgalommal taglalnak a nemzetközi hírforgalomba bekapcsolt szakértők. Az idegességet csúcsra járatták a görög választások, az olykor túlzásokba tévedő találgatások pedig minden bizonnyal legalább a június végi uniós csúcsértekezletig folytatódnak. Vagy akár azon túl is, ha nem lesz hosszú távra szóló, áttörés erejű megállapodás.
Ha a jövő heti csúcstalálkozón az Európai Uniónak (EU) nem sikerül megállapodni a pénzügyi válságra adott válaszról, akkor az EU nyitott marad a spekulációs támadások előtt – figyelmeztetett Mario Monti olasz kormányfő.
Az osztrák kancellár szerint minél előbb be kell vezetni a bankuniót az euróövezetben.
Hu Csin-tao kínai államfő közös, egyeztetett erőfeszítésre sürgeti a Húszakat (G20) az európai adósságválság leküzdésében.
Hatalmas felhördülés követte Görögországban a Financial Times Deutschland szerkesztőségi cikkét, melyben a német üzleti napilag arra szólítja fel a görög választókat, hogy csakis olyan pártra szavazzanak a most vasárnapi parlamenti választásokon, amely támogatja az uniós mentőcsomag teljesítésének folytatását.
Csütörtök délelőtt a tízéves spanyol állampapírok kamatai a hosszú távon már kritikusnak tekintett hét százalék fölé emelkedtek. A spanyol adósságbesorolás ugyanakkor már épp csak a "bóvli" kategória felett van, miután a Moody's szerda éjjel leminősítette az országot.
Spanyolország nem bírta tovább, a hétvégén bejelentették, hogy 100 milliárd eurós uniós mentőövre lehet szükséges a megroggyant spanyol bankrendszernek. Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságának problémáira ugyanakkor a bejelentett kölcsön nem megoldás, egy Marshall-segélyhez hasonló lépés segíthetne az ibériaiakon.
Matolcsy György egy múlt heti véleménycikkében azt bizonygatta, hogy jelenleg nem érdekünk az eurózóna-tagság, és hogy Brüsszel további megerősítése a gazdasági felemelkedéshez szükséges önrendelkezésünk elvételét jelenti. A csatlakozás késleltetésével az elemzők egyetértenek, ugyanakkor a keményedő eurócsatlakozási feltételek esetén sem vetnék el a belépést, még ha a feltételek egyelőre nem is ismertek. Érdemes lesz csatlakoznunk, de csak akkor, ha véget ér a mostani gazdasági és hitelválság.
Szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nem csak a költségvetési zavarokkal küszködő országok erőfeszítéseit értékelte, hanem felvetette a bankunió ötletét és meglebegtette az egységes eurókötvény bevezetését. Mi fán terem ez a két dolog és mi az értelmük? A hvg.hu elmagyarázza.
Minden egyes euróövezeti országnak ki kell dolgoznia saját forgatókönyvét arra az esetre, ha Görögország kilépne az euróövezetből - tájékoztatta a Reuters hírügynökséget két euróövezeti illetékes.
Egyre többen és hangosabban mondják, hogy a sorozatos gazdasági megszorításokkal csak mélyebbre kerül Európa. A gazdasági növekedés vagy megszorítások feladványát egyelőre senki sem tudja megoldani, így a labda ide-oda pattog a költségvetési szigort támogató Németország és a növekedésre hajtó európai országok között.
