szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?

Szerdán José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nem csak a költségvetési zavarokkal küszködő országok erőfeszítéseit értékelte, hanem felvetette a bankunió ötletét és meglebegtette az egységes eurókötvény bevezetését. Mi fán terem ez a két dolog és mi az értelmük? A hvg.hu elmagyarázza.

Nagy fába vágta a fejszéjét az Európai Bizottság (EB) ezen a héten. José Manual Barroso, az Európai Unió (EU) kormányának is tekinthető szervezet feje szerdán felvetette egy közös bankunió ötletét, és az eurókötvények bevezetése mellett is újfent lándzsát tört. Emellett a bizottság azt is szeretné, hogy a júliusban felálló Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nagy kalapjából, amely eredetileg az euróövezeti kormányok számára biztosít forrásokat a megroppant pénzügyi rendszereik stabilizálására, érdemes lenne közvetlenül is kisegíteni a rászoruló bankokat. A javaslatok nem voltak meglepőek. Az EB határozott kiállása a közös uniós válságkezelő mechanizmusok megerősítése mellett arról tanúskodik, hogy a déli uniós tagállamok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) problémáinak mélyülésével az eddigi lépések nem voltak elegendőek.

Bankunióval a kockázatok ellen

A bankunió ötletével, vagyis a tagállamok bankfelügyeleti politikájának szorosabbá tételével és az állami felügyelet közös szabályozásával Barroso érzékeny pontra tapintott. Már korábban is létezett közös uniós pénzügyi szabályozás, ám az egész EU pénzügyi rendszerét átlátni képes felügyelet még ma sincs. A mostani euróválság is nagyrészt amiatt következett be, hogy a kormányok és szabályozók nem voltak rálátással a hihetetlen mértékben integrálódott uniós bankokra és azok problémás kitettségeire. Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője szerint az egységes európai bankfelügyelet a bankrendszer viselkedésén tudna változtatni, vagyis így elkerülhető lenne, hogy - miközben a nemzeti bankfelügyeletek csak a saját bankrendszerük kockázataival foglalkoznak - a rendszerszintű kockázatokkal senki ne törődjön. Az Aegon közgazdásza elmondta, hogy az eurózónában felerősödött az a tendencia, hogy a tőke visszafelé, a forrásország - jelen esetben Németország - felé áramlik, mert ott érzi magát biztonságban. Ez az egységes tőkepiac széteséséhez vezet, amelynek egyik jele a rekordalacsony német és a rekordmagas spanyol állampapír-hozamszintek megjelenése, mondta Orbán. A bankrendszer ennek a tőkeáramlásnak a legfőbb szereplője, melynek irányát a mérleg leépítésének igénye és a szabályozás egyaránt megerősíti. Ennek következménye, hogy a külső forrásra szoruló országok, például Spanyolország bankrendszere finanszírozási gondokkal küzd, reálgazdasága recesszióban van, állami költségvetése pedig felborult.

Barroso lehet a mélyebb uniós gazdasági integráció motorja
AP

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is úgy véli, hogy a jelenlegi problémahalmazt az okozza, hogy a helyi bankok kockázatvállalása már nemcsak lokális, hanem uniós szintű gondokat okoz. "Egy közös európai felügyelet már az egész rendszert áttekintve tudná figyelni a kockázatokat, ugyanakkor minden kockázatot nem lehet kizárni. A mostani kockázatok viszont annyira szétterjedtek, hogy itt már nem lehet külön nemzeti felügyeletekkel megoldani a kialakult helyzetet" - tette hozzá a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Nem lenne megoldás?

Az eurókötvények kérdése szorosan összekapcsolódik a bankunió ötletével és az ESM hatásköreinek kibővítésével. Az Európai Bizottság (EB) már egy jó ideje pedzegeti az egyes tagállamok államkötvényeit felváltó, közös euróövezeti kötvény bevezetését, mellyel stabilizálni lehetne az adósságpiacot. A közös támogatású "stabilitási kötvények" révén mindegyik ország fedezni tudná finanszírozási igényét, teljesen függetlenül saját finanszírozási helyzetétől. "A közös eurókötvény legalább részleges bevezetésével értelmét vesztené az eurózónán belüli egyirányú tőkeáramlás. Úgy tűnik, egyre többen sürgetik ezt a megoldást" - hangsúlyozta Orbán Gábor. Az Aegon közgazdásza ezzel arra utalt, hogy szerinte ma az euróövezetben nem szuverén válság, hanem fizetésimérleg válság zajlik, hiszen a korábban felelőtlenül gazdálkodó államok köre nem fed át azokkal, amelyek jelenleg nyomás alá kerültek.

Uniós válságkezelő kiskáté dióhéjban

Kezd elveszni a sok rövidítés tengerében? Nem tudja, miért kell bankokat menteni? Kiskáténkban igyekszünk elmagyarázni, hogy mi fán terem az uniós válságkezelés. A gazdasági világválság 2007-es eszkalációja után a nagyobb adósságokat felhalmozó, recesszióba süllyedő és a strukturális reformokat végre nem hajtó egyes európai országok egyre nehezebben tudták finanszírozni kiadásaikat. A befektetők attól kezdtek félni, hogy az unió déli államainak egy része és Írország csődöt jelenthet, így magasabb kamatokat kezdtek kérni ezen országok államkötvényei után. A helyzet 2009 végén fajult el, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy Görögország képtelen lesz finanszírozni adósságait, így az EU és az IMF 130 milliárdos védőhálójára szorult (majd később még egyre).

2010 májusában az EU pénzügyminiszterei megegyeztek az Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköz (EFSF) létrehozásában, mely tulajdonképpen egy ideiglenes, 440 milliárd eurós plafonnal rendelkező alap, ekkora összeget hajthat fel az EFSF a pénzpiacokról például kötvények formájában. Eddig Írország, Görögország és Portugália részesült EFSF-forrásokból, mivel az elszabadult állampapírkamatok következtében képtelenek lettek volna önmagukat finanszírozni.

Az EFSF mellett létezik még egy Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus is (EFSM), ez a "pénzügyi tűzfal" legkisebb része, az EB 60 milliárd eurót biztosít közvetlenül a pénzpiacokról felvett hitelek formájában. Míg az EFSF csak eurózóna tagok számára elérhető, addig az EFSM-hez mind a 27 tagállam fordulhat. Az idén júliusban felálló, állandóra tervezett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) az EFSF-t és az EFSM-et váltaná fel, mivel azokat csak meghatározott időre, 2013-ig hozták létre. Az ESM-be 500 milliárd eurót terveznek beleönteni az eurózónatagok.

Az eddigi pénzügyi mentőalapok közvetlenül az érintett tagállamoknak tudtak segítséget nyújtani bedőlőfélben lévő bankjaik megsegítéséhez. Ilyen volt például Írország esete, ahol az olcsó hitelek következtében felfújódott ingatlanlufi 2007-es kipukkadása, a hitelek bedőlésével párosulva kb. 100 milliárd eurós lyukat ütött a bankoknál, állami - és ezen túl EU-s és IMF-s - segítség nélkül csődbe mentek volna ezek a pénzintézetek. Barroso mostani javaslata már arra irányulna, hogy az ESM közvetlenül vehessen részt az esetleges bankmentésekben - itt már kvázi eurókötvényről beszélünk -, így közvetlen közös uniós kezelés alá kerülne ez a szektor. Ehhez azonban integrált bankfelügyelet is szükséges - a rendszerszintű rálátás és az uniós szintű kockázatmegelőzés érdekében - ezután pedig eljutunk a közös eurókötvények bevezetéséhez is, mivel így egyre inkább értelmetlenné válna nemzeti kötvények kibocsátása, ha minden uniós szinten zajlana már.

Az eurókötvények fő problémáját az adja, hogy így egy kalap alá kerülnének a fiskális szigort alkalmazó, adósságukat alacsony kamatokon törlesztő euróövezeti országok (pl. Németország), valamint a korábban lazább pénzügyi fegyelmet tartó, és magasabb kamatokon törlesztő államok (pl. Olaszország). Angela Merkel német kancellár az ezzel kapcsolatos kockázatok miatt igencsak erősen ellenzi az eurókötvények bevezetését - nem véletlenül. Egyfelől a német gazdasági stabilitás és pénzügyek rendezettsége alacsony szinten tartja az állam finanszírozásához szükséges kötvények kamatait, így Németország olcsón finanszírozza magát. Másfelől a német közvélemény döntő többsége is elutasítja az eurókötvények bevezetését, így Merkelnek a jövőre esedékes német parlamenti választások miatt fél szemmel erre is figyelnie kell. Emellett azonban a német kancellár nem tartja eredendően rossz ötletnek az eurókötvényeket, ám ezeket az EU teljes gazdasági integrációja előtt szerinte nem lenne érdemes bevezetni. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint azt a legtöbben elfelejtik, hogy az eurózóna egésze is felelős a déli államok problémáiért, mivel a lassú német és francia gazdasági növekedés miatt alacsonyan tartott kamatok komoly következményekkel jártak az unió déli tagállamaiban, így Németország is felelősségel tartozik az unió déli perifériájáért.

Merkellel szemben ugyanakkor kialakulóban van egy francia-spanyol tengely, Francois Hollande francia államfő vezetésével. A francia köztársasági elnök - az IMF-fel, Világbankkal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) együtt - az eurókötvények kibocsátásában látja a kiutat. A politikusok és közgazdászok mellett már a közéleti véleményformálók egy része is az eurókötvények bevezetése mellett tör lándzsát, egyesek az EU déli államainak becsődölését vizionálják jövőre, ha nem vezetik be az eurókötvényeket. A The Economist tekintélyes brit hetilap legfrissebb számában pedig a szerkesztőség szokatlan határozottsággal állt ki az eurókötvények korlátozott bevezetése mellett.

Duronelly Péter szerint is nyilvánvaló, hogy ha egyben akarjuk tartani az eurózónát, akkor váltásra van szükség és ennek egyik eleme lehet az európai kötvények bevezetése a közös fizetőeszközt használó országokban. "A közös kötvény bevezetése ugyanakkor közös felelősségvállalással is együtt jár" - tette hozzá a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az eurókötvények bevezetése önmagában nem megoldás, mélyreható reformok is szükségesek lennének az érintett tagállamokban, hogy később ne kússzon vissza az államadósság szintje a mostani mértékekre. Duronelly azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak az államok adósságának problémájáról van itt szó, hanem a privát szektor adósságáról is, mely az unió déli karéján elképesztő gondokat okozhat. "Nem tudni például, hogy ha a spanyol bankszektor hiányait le kell írni, akkor azt ki fogja finanszírozni, hatalmas összegről beszélünk itt" - emelte ki Duronelly.

Állandó pénzügyi mentőcsomag lehet a kulcs

Az ideiglenes céllal 2010-ben létrehozott Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköz (EFSF) és az állandóra tervezett, a sajtóban egyre többször megjelenő ESM már egyfajta előképe lehet a közös eurókötvénynek. "Ha az ESM közvetlenül is menthetne bankokat, azzal még tovább bővülne az eurózóna válságkezelési eszköztára, bár a bankok feltőkésítése, feltételezem, kölcsöntőke, vagy valamilyen alárendelt konstrukció formáját kellene hogy öltse" - fejtette ki Orbán.

Duronelly Péter szerint is ha az ESM közvetlenül részt vehetne az európai bankok mentésében, akkor az már tulajdonképpen a közös európai kötvény előfutára lenne. "Ha ez megvalósulna, akkor azzal kétségkívül a gazdasági integráció nagyobb fokára lépne az EU, csak nem biztos, hogy a jelenlegi, szétszabdalt nemzeti keretek között ez megvalósítható lenne" - hangsúlyozta a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!