Több tudós is bírálja David Attenborough a Radio Timesnak adott interjúban tett kijelentését, miszerint „vége a természetes emberi evolúciónak”. Az elmélet cáfolói szerint az emberi fejlődés még egyáltalán nem ért véget, sőt számos példa is igazolja, hogy felgyorsult. Emellett lehetséges, hogy a modern technológiák fejlettsége miatt jövő embere fejletlenebb aggyal fog rendelkezni, mint a ma élők.
David Attenborough szerint az ember az első faj, amely véget vetett a természetes szelekciónak. Az evolúciót kulturális szintre tereltük – véli az ismert természettudós-dokumentumfilmes.
Eddig csak Dél-Amerikában ismert erszényesek fosszíliáira bukkantak kutatók Ausztrália északkeleti részén; a felfedezés tudósok szerint megkérdőjelezi az erszényes állatok evolúciójáról alkotott elméletet.
Megfejtették kutatók a középkori leprabaktérium teljes örökítőanyagát, és megállapították, hogy az az évszázadok alatt alig változott – ezzel közelebb jutottak a betegség eredetéhez.
A férfiak fiatalabb partner iránti vonzalma okozhatta az evolúció során a nőknél a menopauza kialakulását.
Egy 30-40 ezer éve Észak-Olaszország területén élt ember földi maradványairól szakemberek azt feltételezik, hogy egy modern ember és egy neandervölgyi ember gyermeke.
Az agy szerkezeti elrendezése, nem pedig összmérete lehet az alapvető evolúciós különbség a főemlősök agya között - állapította meg egy új tanulmány.
Az emberiség fejlődésében alapvető szerepet betöltő csapatmunka evolúciós gyökerei a csimpánzokig nyúlnak vissza - derítették ki brit tudósok.
A több mint ötezer fajt átfogó, ma élő méhlepényes emlősök - köztük az ember - közös őse egy kicsiny, szőrös rovarevő állatka volt - derítették ki tudósok, akik minden eddiginél pontosabban "állították fel" az élet fáját.
Egy új röpképtelen szárnyas dinoszaurusz fosszíliáinak felfedezése megkérdőjelezi a madarak evolúciójának elméletét.
Hosszas áztatás után a kéz- és lábujjak bőre redőződik, ami segíti az embert a nedves tárgyak megfogásában - derítették ki brit kutatók, akik szerint a bőr gyűrődése már az ember őseit is segíthette a nedves körülményekhez való jó alkalmazkodásban.
A halgyíkok evolúciója hiányzó láncszemének bizonyult egy németországi múzeum egyik lelete, egy 7,5 méter hosszú, több mint 170 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő: kiderült a maradványról, hogy az első halgyíkcsontváz a középső jura korból.
A bohócvirág új faját fedezték fel Skóciában, amely két idegen növény hibridjeként jött világra. A "szerelemgyerek" különlegessége, hogy a hibridek túlnyomó többségétől eltérően nem steril, hanem egy ritka genetikai duplázódásnak köszönhetően megőrizte termékenységét.
Kanadai kutatók olyan fejlődési vonalat találtak a madarak színezetében és énekeiben, amely részben magyarázatot adhat a természetben uralkodó sokféleségre: arra, hogy a közeli rokonságban álló, azonos élőhelyen élő madarak is jócskán különböznek egymástól.
A bevásárláson át az utazásig az életünk minden területére jelentős változással, hatással volt a digitális- és szociális média, miért pont az álláskeresés maradt volna ki?
Tízmillió év alatt heverte ki a Föld élővilága a perm-triászi nagy kihalási eseményt - számították ki kutatók, akik vizsgálataikról a Nature Geoscience című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
A teknős közelebbi rokona a krokodiloknak és a madaraknak, mint a gyíkoknak és a kígyóknak - oldották meg amerikai genetikusok az állatok evolúciójának régóta vitatott kérdését.
A nagytestű növényevő dinoszauruszfajok némelyike már jóval a 65 millió évvel ezelőtti végzetes aszteroidabecsapódás előtt hanyatlásnak indult - állítják amerikai és német paleontológusok, akik kutatásaik eredményeit a Nature Communications legújabb számában ismertetik.
Ötször régebbről származnak a jegesmedvék ősei, mint azt eddig feltételezték a tudósok: az első medvék már 600 ezer éve megjelentek a Földön.
Jóllehet a hét alapérzés egyike és fontos evolúciós szerepet tölt be, az undorral csak a közelmúlt kutatásai kezdtek behatóbban foglalkozni.
