Ritkán fedezünk fel újonnan kifejlődött fajt - hangsúlyozta Mario Vallejo-Marin, aki akkor bukkant rá a szép sárga virágra, amikor tavaly nyáron családjával Dél-Skóciában sétált.

Bár sok új növényfaj keletkezhet így, kevésnek vagyunk szemtanúi a vad növények között - mutatott rá Vallejo-Marin, aki a Stirlingi Egyetem kutatója. A növényhibrideknek jellemzően páratlan számú kromoszómája van, ami alkalmatlanná teszi őket a reprodukcióra. Ez a növény azonban meglepő módon megkétszerezte teljes genomját.

"Véletlen események sora" vezethetett az új fajhoz, a kifejlődés lépéseit a kutató részletesen tanulmányozni kívánja. Az evolúciós folyamat megismerése segíthet megérteni azt is, hogy miként alakult ki például a búza, a gyapot vagy a dohány, amelyek sok ezer éve hasonló úton alakulhattak ki.

Az új faj a Mimulus peregrines avagy a "vándor" nevet kapta. Különlegessége, hogy a többi bohócvirágtól (Mimulus fajok) eltérő nagyságú a genetikai állománya és egyetlen más változattal sem kereszteződik - idézte a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.

Az új faj szülőegyedei az 1800-as években érkezhettek Skóciába az Egyesült Államok nyugati részéből és a dél-amerikai Andok-hegységből. Az utódfaj legfeljebb 140 éve alakulhatott ki, de legnagyobb valószínűséggel csak néhány évtizede - tette hozzá a szakember.