A namíbiai szivacsok lehetnek az első állatok a földön
Az állati élet első bizonyítékaként említett szivacsfosszíliákra bukkant tudósok egy csoportja Namíbiában; a felfedezés a szakemberek szerint átírhatja az állatok fejlődésének történetét.
#evolúció
Mitől tűntek el a vaklazac szemei?
A szem nélküli barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) származását és törzsfejlődését kutatta egy nemzetközi - mexikói, amerikai és portugál biológusokból álló - tudóscsoport, amely eredményeit a BMC Evolutionary Biology című folyóiratban tette közzé.
Evolúció: az emberi arc egyszerűsége alkalmas a minikára
A Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói arra kerestek választ, hogy miért tér el az egyes majomfajok pofája olyan nagymértékben egymástól, és miért dísztelen sok főemlősfajhoz képest az emberek arca.
Meglepő dolog derült ki a neandervölgyi ember kihalásáról
Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.
Megtalálták az emberi agy fejlődésének kulcsmechanizmusát?
Mi különbözteti meg az emberi agy evolúcióját a többi főemlősétől? Kínai és német kutatók most új eredményekkel álltak elő.
Evolúciós rejtély marad a női orgazmus
Számtalan kutatást végeztek már a női orgazmussal kapcsolatban. Egy friss tanulmány azt a hipotézist kérdőjelezi meg, miszerint a női kéjérzet az evolúció mellékterméke.
Tizenöt grammos lehetett az emlősök őse
Az eddig feltételezettnél 35 millió évvel korábban történhetett meg az erszényes és a méhlepényes emlősök különválása - vélik amerikai kutatók a Nature című tudományos szaklap eheti számában megjelent tanulmányukban. Az emlős "ősanya" mellső végtagjai jól alkalmazkodtak a fára mászáshoz, rovarokkal táplálkozott. Étrendjéből fakadóan az ősemlős 15 grammnyi lehetett.
A sólymok a papagájokkal állnak rokonságban, sem a sasokkal
A genetikai vizsgálatok jelentőségét mi sem támaszthatja alá jobban, mint a madarak gyakorta megdöbbentő rokoni viszonyai: mióta például kiderült, hogy a madarak közelebbi rokonságban állnak a krokodilokkal, mint a teknősökkel, a hüllők osztálya mint rendszertani fogalom elvesztette létjogosultságát.
A halak nem kerülhették el, hogy lábuk nőjön
A halakban már megvolt a lábak kialakulásához szükséges genetikai alap - közölték amerikai kutatók.
A csók már megcsalás?
Megpecsételheti a párkapcsolat sorsát az első heves csók – ezt szinte mindenki tudja. Azt már kevésbé, hogy már a csóknak is van világnapja, és noha július 6-a egyelőre nincs a nagy világnapok között, máris kezd nemzetközivé válni. De milyen előnyöket, illetve hátrányokat rejthet az élvezetes érintkezés?
Mióta és miért csókolózunk?
Fertőző és magzatvédő hatása is lehet a heves csókolózásnak. A filematológia tudománya azt is tudni véli, hogy a smár íze fontos genetikai információt hordoz.
Az emberi evolúció lassabb, mint korábban hitték
Az embernél feltehetően mintegy hatvan új génmutáció öröklődik át a szülőkről a gyermekekre, azaz jóval kevesebb, mint amennyivel ennek a fajnak a több nemzedéken átívelő evolúciója felmérésekor számoltak - állítja egy vasárnap megjelent tanulmány.
Miért zavarnak minket a melegek?
A férfiak 2-5 százaléka, míg a nők 1-3 százaléka vonzódik saját neméhez. De hogyan viszonyul ehhez a többség? Amit nem ismerünk, attól tartózkodunk is, ennek pedig evolúciós okai vannak. Akad, aki ezzel magyarázza a homoszexuálisokkal kapcsolatos felemás vagy teljesen elutasító érzéseinket. Különféle nézetek a homofóbia, illetve a másság okairól a homofóbiaellenes világnap apropóján.
Evolúciós oka van, hogy a magas férfiakat kedvelik a nők
Egy amerikai kutató szerint a nők azért szeretik jobban a magas férfiakat, mert közelharcban erősebbek alacsonyabb társaiknál.
Az evolúcióval eltűnt a péniszcsont is
Az evolúciós fejlődés során tűnt el az emberekből az, ami a makákóknál és az egereknél még megtalálható: a péniszcsont.
A levélvágó hangyák a kényelem miatt vesztették el bizonyos génjeiket
A levélvágó hangyák olyannyira szakosodtak az evolúció folyamán, hogy néhány génjüket eközben el is vesztették - mutatta ki egy nemzetközi kutatás, amely első ízben térképezte fel a levélvágó hangyák egyik fajának teljes génállományát.
Az óegyiptomi állatkultuszokon keresztül vizsgálják a kutyák evolúcióját
A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy a szürke farkasból (Canis lupus) miként fejlődött ki a hivatalosan regisztrált több mint négyszáz jelenkori kutyafajta - a rejtélyt walesi tudósok az óegyiptomi állatkultuszok segítségével remélik megfejteni.
"A férfiak nem hímsoviniszták"
Várhatóan parázs vitát kavar majd Szatosi Kanazawa, az evolúcióval foglalkozó pszichológus kutatása, amelyben a címben olvashatóhoz hasonló, kényelmetlen, politikailag egyáltalán nem korrekt, kutatásaival alátámasztott igazságokat mutat be. Lássuk, milyen megdöbbentő kijelentésekre kell felkészülni.
Őskori babahordozó "kenguruk" miatt váltunk emberré?
A kora kőkori asszonyok találmánya, a babahordozó "kenguruk" meghonosodása játszott főszerepet az emberi evolúcióban, hozzájárulva az agy térfogatának növeléséhez - állítja egy brit őskoros régész.
Új, módosított elmélet az evolúcióról
A tér, egészen pontosan az élőlények által benépesíthető élettér az evolúció végső határa – véli egy új kutatás, amelyről a BBC számol be. Mindez relativizálja a - Darwin által hangoztatott - fennmaradásért folytatott harcot, a fajok versengését, ezt eddig az evolúció fő hajtóerejének véltek a biológusok. Az új elméletet máris vitatják, sőt egyesek szerint éppen a versengés magyarázza meg, miért hódítanak meg új élettereket az élőlények.