Megkérdőjelezi az evolúció legfontosabb állítását egy új tudományos eredmény
Kínai kutatók a rizs hidegtűrő képességét vizsgálva arra jutottak, hogy nemcsak a DNS változása hozhat be új tulajdonságokat az utódoknál.
#evolúció
Már az evolúciót is megborítják a városok
Meglepő jelenségre mutat rá egy nemzetközi kutatás: a városi életre, az urbanizációra válaszul színesebb tollazattal válaszolnak a madarak. Az ember mindennapjainak szervezőereje már ilyen módon is beavatkozik a természet alakulásába.
Tényleg a hatodik tömeges kihalás felé tartunk?
Mivel a fajok kihalási üteme drámaian felgyorsult, egyes kutatók szerint a hatodik tömeges kihalás küszöbén állunk. De vajon tényleg elkerülhetetlen-e ez a folyamat, vagy még van esélyünk megállítani? Szerkesztett részlet Hannah Ritchie adattudós Ez nem a világvége című könyvéből.
Megdőlt egy tudományos elmélet: 60 millió éve az ikerterhesség volt a „normális”, aztán minden megváltozott
Amerikai kutatók szerint az agy fejlődésének köszönhető, hogy a főemlősök ma már a legtöbbször egy utódnak adnak életet egyszerre.
Tényleg elég egy magas női hang, hogy kockáztassanak a férfiak?
Kínai kutatók arra jutottak, hogy a magasabb női hangok kockázatvállalásra késztetik a férfiakat, azonban ennek is van egy érdekes, az evolúciót kissé meghazudtoló feltétele.
3 milliárd évnyi evolúció veszett oda, mert az emberi tevékenység pusztítja a bolygót
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Alkottak egy szabályt, ami ellentmond annak, amit eddig a biológiában gondoltak
Amerikai kutatók egy olyan újabb biológiai szabályt alkottak, amelyik látszólag szembe megy egy általánosan elfogadott feltételezéssel az élet stabilitásával és erőforrásmegőrző képességével kapcsolatban.
150 év után most eldőlt Darwin nagy vitája
Nagyjából 150 évvel ezelőtt óriási vitába bonyolódott a hím pillangók színeivel kapcsolatban két ikonikus brit evolúciókutató, Charles Darwin és Alfred Russel Wallace. Hogy melyiküknek volt igaza, az végül csak mostanában dőlt el a mesterséges intelligencia segítségével.
Csányi Vilmos óva int az önhittségtől: az ember nem valamilyen különleges lény, hanem az állatvilág tagja
Csányi Vilmos etológust nem kell bemutatni. Új művében, a Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója című könyvben az emberré válás útját mutatja be az etológus szemszögéből, és kitér arra is, hogy mi az emberi élet értelme.
Rájöttek, miért hosszú a zsiráf nyaka – nem csak azért, hogy a magas ágakról legeljen
Amerikai biológusok új kutatási eredményei betekintést nyújtanak a zsiráfok biológiájába, újszerű megvilágításba helyezve, hogy miért is olyan hosszú a nyaka a hím és a nőstény egyedeknek. Az okok ugyanis különbözők.
70 millió év adatait kellett átnyálazni, de megérte: felfedeztek valami izgalmasat a madarakról
Intelligensebbek lettek a madarak az évmilliók alatt, és ez köszönhető a dinoszauruszok kihalásának is. Példátlan részletességű madárcsaládfát készítettek a kutatók, melyből sok érdekességre derült fény.
Egymilliárd évente egyszer csinál ilyet az evolúció, a tudósok pont végignézték
Két külön élőlényből egy új jött létre azáltal, hogy egyik bekebelezte a másikat. Amikor legutóbb ilyen történt, a Földön megjelentek a növények.
Rájöttek, hogy állt át a két lábon járásra az ember – a fülben találták meg a választ
Óriási evolúciós lépés volt a két lábon járásra történő átállás, és a kutatók még mindig nem tudják pontosan, hogyan is történt ez. Korábban a végtagokra, a vállra, a medencére és a gerinccsontokra összpontosítottak ezzel kapcsolatban, most viszont kiderült, sokkal árulkodóbb lehet a belső fül.
Meglepő dolog derült ki az ADHD-ról: eredetileg előny lehetett
Amerikai kutatók egy kísérlet során rájöttek, hogy azok, akiknek ADHD-ra jellemző, figyelemzavaros tüneteik vannak, sokkal több élelmet tudnak gyűjteni, mint azok, akiknél nincs jelen ilyen fejlődési rendellenesség.
Tudományos tény lett: a férfiak jobban navigálnak, mint a nők – de nem azért, amiért gondolná
Az Illinois-i Egyetem kutatói szerint az, hogy ki mennyire képes a tájékozódásra, leginkább a neveltetésben, nem pedig a génekben keresendő.
Lehet, hogy át kell írni a történelemkönyveket: úgy néz ki, ugyanahhoz a fajhoz tartozhat a neandervölgyi ember és a homo sapiens
Sokáig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens külön fajhoz tartoztak, ám ez a nézet az elmúlt években a tudományos felfedezések hatására kezdett megváltozni. Emiatt azt is újra kell gondolnunk, mi tesz bennünket emberré.
Szeret korán kelni? Egy kis neandervölgyi-gén lehet az oka
Evolúciós szempontból előnyös, ha valaki korán kelő típus – legalábbis a bolygó azon részén, ahol mi élünk. Mindezt a neandervölgyi embernek köszönhetjük.
Parancsba adták a mesterséges intelligenciának: mutassa meg, hogyan néznek majd ki a kutyák 10 000 év múlva
Egy esetleges jövőbeni jégkorszak, valamint a globális felmelegedés folytatódása esetén is elképzelte az MI, hogyan nézhetnek majd ki a kutyák 10 000 évvel később. A vicc kedvéért egy fotón azt is látni lehet, hogyan mutatna egy kutya a Marson, ha az emberiség kolonizálná a vörös bolygót.
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus: Nagyon valószínűtlennek tartom, hogy az emberiség mint faj kipusztuljon
Nem kell, hogy az emberi civilizáció összeomoljon, de jócskán akadnak aggályos jelek, miszerint ez is napirenden lehet – mondta Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus. Az emberek többsége azt hiszi, meg lehet úszni, mert majd valaki valahogy megoldja a problémákat. Hát egy nagy frászt! – hangsúlyozza a tudós. Interjú.
A vírusellenes szerek használata gyorsíthatja a Covid evolúcióját a tudósok szerint
Egy tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy a vírus túlélheti a vírusellenes gyógyszerrel történt kezelést, ami mutálódott változatokhoz vezet, ezek pedig terjedni is tudnak.