305 millió éves, másfél centis őspókot találtak
Egy kelet-franciaországi leletről kiderült, hogy egy őspókról van szó, ami valószínűleg még nem is tudott hálót fonni.
Egy kelet-franciaországi leletről kiderült, hogy egy őspókról van szó, ami valószínűleg még nem is tudott hálót fonni.
Mindkettő sokat variál – mutat rá az evolúcióbiológia. A tudomány továbbá azt is bebizonyítja, hogy ha találkozunk egy ragadozóval a vadonban, vagy csendben bújjunk el a bozótba, vagy ordítozzunk bottal a kezünkben. Ezek kombinációja semmiképp nem előnyös.
Egy fejlődéstörténetünk szempontjából fontos felfedezés előtt tiszteleg ma keresőjének átalakított logójával a Google.
Egy friss kutatás alapján most új magyarázatot találhatunk arra, hogy a magányos emberek miért kerülnek a szociális háló peremére. - A legújabb eredmények szerint a magányos emberek agya sokkal aktívabban, sokkal éberebben reagál a veszélyhelyzetekre. Aki hajlamos az elszigetelődésre, egyúttal az átlagnál hajlamosabb az önvédelemre, a védekező viselkedésre is.
Az MSZP romjaiból ez a mai Fidesz nőtt ki. Nagyon korhadt romokon nagyon életerős növények tudnak tenyészni, ehhez képest a Fidesz meglepően gyorsan megmutatta, hogy hasonlóan korhadt romokat hagy majd maga után, mint amilyeneket az MSZP hagyott.
Egy 125 millió éves emlős kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlős állat belső szerveit. A lelet 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.
Először ábrázolták egyetlen képen a Föld összes faját, azaz többek között minden állatot, növényt és baktériumot, illetve azok egymáshoz való viszonyát. A nagyszabású munka nincs teljesen kész, ezért olyan mint egy Wikipédia-szócikk: bárki szerkesztheti.
A brit tudósok ismét bámulatos eredménnyel rukkoltak elő: az ember igazi szuperragadozó. Olyan jól pusztítunk, hogy az egyedfejlődést is sikerült megzavarnunk.
Egy grafikus animációs videót készített az emberi evolúció 550 millió évéről - ezt egyetlen percben foglalja össze.
A kígyók körülbelül 167 millió éve jelentek meg a Földön, 65 millió évvel korábban, mint eddig feltételezték a paleontológusok - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Communications legújabb számában jelentette meg tanulmányát.
Első ízben bukkantak egy kétéltű ichthyosaurus megkövesedett maradványaira. A leletről, amely a hiányzó evolúciós láncszemet jelenti a delfinszerű "halgyíkok" és szárazföldi elődeik között, a Nature online kiadásában jelent meg tanulmány.
Az ősrobbanás, amelyről manapság úgy tartják, magyarázatot ad a világ teremtésére, nem ellentétes az isteni teremtés elméletével, mivel az evolúció működésének feltétele azoknak a lényeknek a megteremtése, amelyek továbbfejlődnek – fejtette ki a katolikus egyházfő.
Charles Darwin különös helyet foglal el a tudomány- és társadalomtörténetben. Hallottunk már egy keveset az életéről, arról, hogy mivel foglalkozott, mit mondott, no meg persze arról, amit mindenki tudni vél: ő agyalta ki „az evolúcióelméletet”. Nem teljesen téves elképzelés, csak éppen zavaros és pontatlan, de legfőképpen elsiklik Darwin munkásságának legeredetibb, mélységesen veszedelmes és izgalmas pontjai felett.
Amerikai genetikusok DNS-elemzéssel megfejtették, hogyan alakult ki a gibbonok hosszú, erős mellső végtagja.
Elkészítette a kávé genetikai térképét egy nemzetközi kutatócsoport. A növény DNS-ének elemzéséből fény derült a koffein evolúciójára, amely a világ egyik legkedveltebb italává tette a kávét – olvasható egy friss tanulmányban.
Nagyobb agy és fejlettebb gondolkodás lehetne az eredménye, ha maradtunk volna a rovarfogyasztásnál.
Egy új tanulmány igazolta, hogy sok ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek és a modern emberek keveredtek egymással Európában és Ázsiában, ezért található meg a neandervölgyi ember DNS-e a modern emberekben.
A véltnél több a neandervölgyi DNS a modern emberben, különösen a bőr, a haj és a köröm jellemzőit meghatározó génekben, amelyek a hideghez való alkalmazkodásban játszhattak szerepet – derült ki két új amerikai tanulmányból.
Bebizonyították, hogy igaz a „kutya hasonlít a gazdájára”-elmélet. Kiderült, könnyebb kutyaszerű robotot készíteni, mint emberszerűt, és az is, hogy ugyanazzal a hozzáállással lehet a kutyából és a gyerekből is egészséges, boldog, jó személyiséget nevelni. Csányi Vilmos szerint nem ártana, ha a politikusok értenének a biológiához, de ő maga nem lenne jó politikus.