A Naprendszeren kívül, idegen csillagok körül keringő exobolygók száma megduplázódott, köszönhetően a Kepler űrteleszkóp új kutatási módszerének. Kilenc újonnan felfedezett bolygó még élhető is lehet.
Amit már Giordano Bruno is sejtett (és tudásáért az életével fizetett), az bizonyosság mára: rengeteg Nap van a világegyetemben és körülöttük bolygók keringenek. Egy szlovák grafikus fantasztikus vizualizációt készített a Naprendszeren kívüli és már felfedezett bolygókról, az exobolygókról.
Új, a Földhöz hasonlító bolygót fedezett fel a Kepler űrtávcső a Tejútrendszerben – jelentette be a NASA, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala magyar idő szerint csütörtök este. A sajtótájékoztatót nagy várakozás előzte meg, sokan Föld 2.0-ként, illetve a Föld unokatestvéreként emlegetik a bolygót, ahol akár az élet kialakulásához is alkalmasak lehetnek a körülmények. Eljutni oda azonban a mostani technológiával lehetetlen, számításaink szerint 24,7 millió évet emésztene fel az odaút.
A Földhöz eddigi legjobban hasonlító égitesteket fedeztek fel Naprendszerünkön kívül amerikai csillagászok.
Vízgőz nyomát fedezték fel egy Neptunusz-méretű exobolygó felső légkörében amerikai tudósok. Ez a legkisebb, Naprendszeren túli planéta, ahol eddig vízre utaló nyomokra bukkantak.
Egy különleges asztronómiai jelenséget választottak a csillagászok az új, SPHERE névre hallgató, exobolygók megfigyelésére szolgáló eszköz első célpontjának. Olyan, mint Szauron szeme.
A naprendszerünkön kívüli, úgynevezett exobolygók közül a most felfedezett a legnagyobb. 115 fényévre van tőlünk.
Új űrteleszkóp építéséről döntött az Európai Űrügynökség (ESA), a műhold a Naprendszeren kívüli bolygók, exobolygók után fog kutatni 2024-től.
Áttörést jelenthet a Naprendszeren kívüli planéták kutatásában a Messier 67 nyílthalmazban felfedezett három exobolygó, amelyek közül az egyik egy Naphoz kísértetiesen hasonló csillag körül kering.
Bár 1500-3000 Celsius-fokos hőmérsékletével a Kepler-78b exobolygó (Naprendszeren kívüli planéta) inkább a pokolra hasonlít, a csillagászok mégis paradicsomként értékelik, miután nemrégiben felfedezték, hogy mérete és összetétele hasonló a Földéhez.
Először találtak vízre utaló jeleket egy vízben gazdag exobolygó vagy aszteroida kőzettöredékében brit kutatók.
Első ízben készítették el csillagászok egy Naprendszeren kívüli bolygó felhőzetének térképét.
Lakható övezettel rendelkező csillagrendszerre bukkantak az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai a Skorpió csillagképben, három olyan "szuperfölddel", amelyeken a körülmények feltehetően lehetővé teszik a víz folyékony halmazállapotú létét.
Valószínűleg az eddig ismert legkönnyebb exobolygót figyelték meg csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT-teleszkópja (nagyon nagy teleszkóp) segítségével.
Európai csillagászok a Földhöz tömegében leginkább hasonlító, és az eddig hozzá legközelebb eső exobolygót - Naprendszeren kívüli bolygót - fedezték fel egy szomszédos csillagrendszerben.
A Földnél kisebb exobolygót, azaz a Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel a NASA Spitzer űrteleszkópja segítségével.
Három új exobolygót fedeztek fel amerikai és lengyel csillagászok, akik kutatásaikról az Astrophysical Journal című folyóiratban számolnak be.
Újabb ötven exobolygót, azaz a Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel genfi csillagászok, akik szerint a Naphoz hasonló csillagok nem kevesebb mint negyven százalékának van legalább egy olyan planétája, amely könnyebb a Szaturnusznál.
A csillagászat egyik legérdekesebb területének számít manapság a más csillagok körül keringő bolygók kutatása. Egy, a Földhöz hasonló, úgynevezett exobolygón, a legújabb kutatások szerint, a rejtélyes sötét anyag jelenléte megnövelheti a felszíni hőmérsékletet.
Első helyezést ért el a First Step to the Nobel Prize in Physics (Első lépés a fizikai Nobel-díj felé) elnevezésű középiskolai versenyen Galgóczi Gábor, az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumának diákja, aki dolgozatában a Naprendszerünkön kívüli bolygókkal (exobolygókkal) foglalkozott.
