Úszhat a vízben hét bolygó, amik olyanok, mint a Föld
A Földtől mintegy 40 fényévre található TRAPPIST-1 rendszer bolygóin rengeteg víz lehet, ami miatt nem kizárt, hogy élet is van az égitesteken.
A Földtől mintegy 40 fényévre található TRAPPIST-1 rendszer bolygóin rengeteg víz lehet, ami miatt nem kizárt, hogy élet is van az égitesteken.
A NASA Kepler nevű űrtávcsövének köszönhetően fedezték fel a tudósok a Kepler-10 bolygórendszert, amelynek az is lehet, hogy nem kettő, hanem három tagja van.
A Barnard-csillag alig 6 fényévre található a Földtől, és eddig szinte semmit nem lehetett tudni a környezetéről.
A K2-18b nevű exobolygó légkörében olyan kémiai anyagot találtak a Cambridge-i Egyetem tudósai, amit a Földön csak az óceánban lévő mikroorganizmusok termelnek meg.
A James Webb űrteleszkóp segítségével is sikerült megfigyelni a ZTF SLRN-2020 nevű csillagot, amely a jelek szerint nem úgy pusztította el a bolygóját, ahogy korábban sejteni lehetett.
Amerikai kutatók szerint egy speciális gázt kell keresni az exobolygók légkörében, aminek megléte a mikroorganizmusok jelenlétére utalhat.
A James Webb űrteleszkóp a Földtől mintegy 130 fényévre lévő HR 8799 nevű rendszert vizsgálta, amelynek elemzése azt mutatta, több nehéz elem is jelen van a csillag körül keringő bolygók légkörében.
A HD 20794 d csupán 20 fényévre van a Földtől, és nagyjából 5,8-szer nagyobb a bolygónknál. A csillagászok szerint ha van saját légköre, akkor akár az élet is kialakulhat a felszínén.
A WASP-127b jelű exobolygó nagyjából 500 fényévre van a Földtől, a csillaga pedig olyan hatással van rá, hogy az eddig ismert legerősebb szelet hozta létre a bolygó felszínén.
Dán kutatók szerint sikerült megtalálni az egyik legsűrűbb szuperföldet, amihez képest a Föld egy könnyű sárgolyónak tűnik.
A WASP-49b kódjelű exobolygónál egy furcsa nátriumfelhőre lettek figyelmesek a csillagászok, amely létezésére erős magyarázat lehet egy hold jelenléte. Ha ez valóban így van, az több kérdést is felvet.
A kutatók a Barnard-csillag körül találták meg azt az újabb exobolygót, aminek csupán 3,15 földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a központi csillagát.
A James Webb űrteleszkóp segítségével olyan bolygókra bukkantak a tudósok, amelyek hasonló módon keletkeztek, mint a csillagok.
Nagyjából 0 Celsius-fokos lehet az a szuper-Jupiter, amely a Földtől 12 fényévnyire található. A közelségének köszönhetően a James Webb-űrteleszkóp közvetlen fotót is tudott róla készíteni.
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
Egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az első olyan bolygókatalógust, ami segíthet megválaszolni, mennyire egyedi a Naprendszer.
Hamarosan a James Webb űrteleszkóp is megvizsgálja a Gliese 12b nevű exobolygót, aminek légköre a Föld és a Vénusz közötti különbségre is magyarázatot adhat.
A gravitációs lencsehatás segítségével olyan égitesteket is közelről lehetne látni, amik nagyon távol vannak a Földtől.
Soha nem találtak még olyan égitestet, mint amilyen a nemrég felfedezett WASP-193b. Hogy miként alakulhatott ki a bolygó, az egyelőre rejtély.
A NASA kutatói a James Webb-űrteleszkóp adatait elemezve arra jutottak, hogy az 55 Cancri e jelű exobolygón csak úgy lehetséges a mért hőmérsékleti eloszlás, ha annak vastag légköre van.