126 ezer diák sorsa dől el szerda este 8-kor, a ponthatárok kihirdetésekor. Ennyien jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem vagy főiskola képzésére, 27 ezerrel többen, mint a tavalyi évben. Az Eduline azt írja, a legnagyobb verseny idén is a gazdasági képzéseken lesz, de nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma is.
Az 56 éves Liang Si pénteken tudta meg, hogy a 750 pontból csak 424-et ért el, míg Kínában a felsőoktatásba való felvételizés alapkövetelménye 458 pont lenne.
A feladatok között akad olyan is, ami szabadulószobákról szól.
Lázár Ervin novella, Petőfi- és Tóth Árpád-versek összehasonlítása és egy szövegértelmezési feladat a borokról – többek között ezek szerepeltek az idei magyarérettségin. A tesztek a szaktanárok szerint nem okozhattak problémát a végzősöknek, nagyjából megjósolható, hogy az országos átlag eléri majd a négyes osztályzatot.
Diadaljelentésként adta hírül a kormány, hogy negyedével nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma. Csakhogy ehhez jócskán engedni kellett az elvárásokból.
Lehet variálni az intézmények sorrendjén és új tanulmányi területet is fel lehet venni.
A héten megjelent egy hangfelvétel, amellyel kapcsolatban már a rendőrség is vizsgálódik.
Délelőtt 10-kor kezdődtek a 2023-as középiskolai központi felvételik és valamivel déli 12 előtt értek véget. Több mint 71 ezer diák töltötte ki a tesztet magyarból és matematikából.
Már csak néhány nap, és itt vannak a központi felvételi vizsgák. Cikkünkben az évről évre felmerülő legfontosabb kérdésekre keressük a válaszokat, és a jó gyakorlatokat.
Február 15. a jelentkezési határidő.
Üdvözlik az egyetemek a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítását, mert így több beleszólásuk lesz a hallgatók kiválasztásába. A jövőben nem feltétlenül kell emelt szintű érettségi és nyelvvizsga a bekerüléshez, viszont egészen új dolgokat honorálhatnak az egyes intézmények.
Megint változnak a felsőoktatással kapcsolatos jogszabályok, tovább nehezítve a felvételire készülők helyzetét.
Újabb egyetem tette közzé, hogyan alakítja át a felvételi eljárását annak nyomán, hogy nagyobb szabadságot kaptak a felsőoktatási intézmények a hallgatók kiválasztásában.
Nagyobb hatáskört engedett a felvételiben egy rendelet az egyetemeknek, többen már jelezték, miképp alakítják át a meglévő rendszert.
Nincs nyugalom a felsőoktatásban, a leendő felvételizőknek már szinte követhetetlen, mikor és milyen változásokat vezetnek be az egyetemi életben.
A Z-szak nem lett túl népszerű, hiába hirdették az egyetemek.
Egy egyetemnek kiküldött minisztériumi levélből az derül ki, hogy a nyelvvizsga után megszűnhet felvételi követelményként az emelt szintű érettségi is.
A felvételinél a tanulmányi és az érettségi eredményekért összesen 400 pont járhat, további 100 odaítéléséről pedig az intézmények dönthetnek majd.
Az úgynevezett munkaalapú társadalom kormányzati víziójával összhangban az idén is kevesen kerülnek be a felsőoktatásba. Velünk marad a tanárhiány és a reáltudományok sem lettek vonzóbbak.
Három éve alakult át alapítványi fenntartású intézménnyé a Corvinus Egyetem. Vezetői a minap jelentős béremeléssel járó, az oktatás, kutatás és a szervezeti struktúra szempontjából is sikertörténetnek írták le az elmúlt időszakot. Az ott oktatók nem feltétlenül ilyen optimisták: autokratikus vezetésről, a munkához szükséges bizalom csökkenéséről, és a munkateher jelentős növekedéséről számoltak be. Tény, hogy továbbra is magas pontszámmal kerülhettek csak be hallgatók a Corvinusra, és az is tény, hogy jelentősen csökkent a felvettek száma.
