A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Több mint húszezer, azaz minden ötödik sikeresen felvételiző hallgató csak tandíjas egyetemi képzésre jutott be idén, írja a Népszava a felvi.hu statisztikáira hivatkozva.
Az idei rendes felvételi eljárásban összesen 94 785 fő jutott be egyetemre, közülük 74 484-en tanulhatnak állami ösztöndíjas, 20 301-en pedig önköltséges finanszírozásban. A tandíjas hallgatók aránya 21,4 százalék a felvettek körében, ugyanez az arány tavaly 18 százalék, 2021-ben 18,7 százalék, 2020-ban 18,5 százalék volt. Az önköltséges képzésekre bejutó hallgatók száma legutóbb 2012-ben haladta meg a 20 ezret.
Az adatokból az is látszik, hogy az egyetemekre tandíjasként bejutó hallgatók aránya kisebb ingadozásokkal, de összességében csökkent korábban, 2012 (35,9 százalék) és 2020 (18,5 százalék) között, mostanra viszont ismét emelkedni kezdett, ami összefügghet az elmúlt években lezajlott egyetemi modellváltással is. A Corvinus után, 2020-ban ez további egyetemeket is utolért, így például a Miskolci Egyetemet és a győri Széchenyi István Egyetemet, a 2021-es évben a legnagyobb vidéki egyetemeken, vagyis a debreceni, a szegedi és a pécsi tudományegyetemen is lezajlott.
Orbán Viktor több szempontból is túlzott, amikor magyar egyetemek nemzetközi dicsőségét zengte
A modellváltás ennyi idő alatt még nincs hatással az egyetemek helyezésére a világrangsorokban, ám ha az Erasmus-ügyet nem sikerül hamar rendezni, az pár éven belül látványos romlást hozhat.
A fizetős hallgatóknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: a Corvinuson például az egyik „legolcsóbb” képzés a politikatudományok alapképzés, nappali formában, magyar nyelven: félévente 420 ezer forint (a képzési idő 6 félév). A legdrágábbak az angol nyelvű képzések, mint például a nemzetközi gazdálkodás angol nyelven, amiért egy félévre 900 ezer forintot kell fizetni. Itt a képzési idő 8 félév, vagyis összesen 7,2 millió forintba kerül.
A lap hozzáteszi, hogy bár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nem volt modellváltás, a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya kisebb mértékben, de itt is nőtt idén: 12 225 hallgatót vettek fel, közülük 1801-en tandíjas képzésre kerültek be, ami a felvettek 14,7 százaléka. Az ELTE-n tavaly 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben 15,6 százalék volt az újonnan felvett önköltséges hallgatók aránya. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ami az ELTE-hez hasonlóan egyelőre nem csatlakozott a modellváltók sorába, 5026 hallgatót vettek fel, közülük 492-nek, vagyis 9,7 százalékuknak kell majd tandíjat fizetniük szeptembertől. Tavaly 8,6 százalék, 2021-ben 9,7 százalék, 2020-ban 10,9 százalék volt ugyanez az arány, vagyis a változás itt sem olyan szembetűnő, mint egyes modellváltó egyetemek esetében.
