A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.
A fenntarthatósággal, környezettudatossággal kapcsolatos elvárásainkra igyekeznek apellálni az élelmiszerek esetében is a gyártók és forgalmazók. Az ügyes marketing azonban gyakran nem több puszta greenwashingnál, a csomagolások zöld színű logói, fái, plecsnijei sokszor a termékek előállításának komolyabb környezeti hatásait leplezhetik azzal, hogy kiemelnek egy mellékes, de könnyen kommunikálható tényezőt. Erre figyelmeztet Szőllősi Réka független élelmiszer-politikai elemző és vállalati tanácsadó, akivel az élelmiszeripar irányából vizsgálja a zöldre mosást, és válfajait Fait Federika. A zCast friss terítékén továbbá az animalwashing, a socialwashing, a carbonwashing, a greenhushing és a greenbashing – az ebédlőasztalon túl is.
A műsor támogatója a K&H Bank. A fenntarthatóság és a zöld finanszírozás szakértője.
Kövesd és hallgasd meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, YouTube
Vagy iratkozz fel a zCast csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
